A szellemi tulajdon a 21. század olaja

A szellemi tulajdon a 21. század olaja – ezzel a címmel tartott előadást Pomázi Gyula Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. A hivatal célja, hogy tudatosítsa a vállalkozások, egyetemek és magánemberek körében a szellemi tulajdon fontosságát, hiszen az oltalom a nemzetközi piacra lépés egyik alapfeltétele is – enélkül az ötletek könnyen lemásolhatók.

Pomázi példaként a telefonjára mutatva elárulta, a készülék 270 oltalommal rendelkezik, ám ezek 17 százaléka nem is a gyártóé, mert nem csupán a termékeket lehet eladni, hanem a jogokat is. Számos cég foglalkozik azzal, hogy ezeket

megvásárolja Közép- és Kelet-Európában 50–150 ezer euróért, aztán dollármilliókért adja tovább az Egyesült Államokban. 

A magyarországi vállalkozások többsége még mindig találmányokban és nem szellemi tulajdonban gondolkozik, pedig a jó ötletek nem elegendők a gazdasági és társadalmi haszonhoz – jelentette ki Pomázi. Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 8,8 százalékának van valamilyen bejegyzett oltalma, Magyarországon ez a szám mindössze 3,3 százalék. A rövid távú cél ennek a megduplázása, ám még a 6,6 százalékkal is jelentősen távol állnánk például a 10 százalékos Lengyelországtól.

Pedig ez monopoljogot teremt, véd a hamisítások ellen, a termék és szolgáltatás mellett a felhasználói jog is értékesíthető, ráadásul a befektetők szemében sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások.

Az oltalmak számában 2019-ben vette át a vezetést az Egyesült Államoktól Kína, amely 1999-ben még csupán 276 nemzetközi szabadalmi bejegyzést tett – összehasonlításul, itthon 2019-ben 450-et mutatott ez a statisztika –, ám mostanra évente 60 ezerre növelte. Az ország a mesterséges intelligencia új szabadalmainak 50 százalékát tulajdonolja.

Fontos ügy még az egyetemeké, hiszen oltalom nélkül a diplomamunka a legkönnyebben ellopható tudás.

Két évvel ezelőtt az egyetemek összesen 12 szabadalmi kérelmet nyújtottak be, ám a modellváltás után a szellemi tulajdont bevételi forrásként is hasznosítják, elkezdődött a támogatás és a tudás összekötése a piaci érvényesülés érdekében – most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmazási ötlet, sőt kutatási-fejlesztési-innovációs projekt fut egy-egy egyetemen. A piac szereplőinek a magyar kormány is támogatást nyújt, négyféle adókedvezmény vehető igénybe a tevékenységek után. Emellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Iparjog-pályázata, amelynek célja, hogy akár ingyenesen levédethetők legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek, ami egyedülálló Európában.