Úgy megy csődbe a BKV, hogy még extrapénzt is tud fizetni

Bérkompenzációt hagyott jóvá a BKV igazgatósága a cég munkavállalói számára. Az erre vonatkozó, a VG által megismert tájékoztatás úgy szól, hogy ezt a dolgozók a novemberi fizetések decemberi átutalásával kapják meg.

A társaság átlagos statisztikai létszáma 10 ezer fő körül alakul, lapunk becslése szerint így a bérkompenzáció teljes összege jócskán milliárd forint feletti összeg lehet.

Erre kétségkívül több szempontból is rászolgáltak a BKV-s dolgozók. Egyrészt már második éve állnak helyt a Covid-járvány frontvonalában, másrészt a főváros mint tulajdonos forráshiányra hivatkozva 2021-ben nullaszázalékos béremelésről döntött az esetükben (is). A szakszervezeteknek azt azonban sikerült elérniük, hogy amennyiben a BKV menedzsmentje jól gazdálkodik, a maradványösszegeket többletjuttatásokra lehessen fordítani. Ez a helyzet következett be most – főképp annak köszönhetően, hogy az idénre előirányzott bértömegen a betöltetlen pozíciók, illetve a betegállományban töltött napok is spóroltak –, és ezért határozott a tömegközlekedési cég vezetése az év végi bérkompenzációról.

Ennek alapvetően három eleme lesz, a legmarkánsabb, hogy a munkavállalók a január és október között ledolgozott munkaidejük után óránként 70 forint pluszkiegészítésben részesülnek. Ez összességében átlagosan bruttó 120 ezer forintot jelent fejenként, ami az egyéni munkaórák száma alapján felfelé és lefelé is eltérhet.

Ezenfelül 16 700 forint értékű ajándékutalványt osztanak ki az arra jogosultaknak, végül pedig az idén júniushoz hasonlóan fizetnek Budapest Pótlékot.

A BKV azt is leszögezte, hogy elkötelezett abban, hogy minden rendelkezésre álló bértartalékot kifizessen a dolgozóknak az idén elmaradt bérfejlesztés ellensúlyozására. Mindez tehát számottevő év végi juttatás, ugyanakkor igaz, hogy a teljes évre vetítve kevesebb mint 2 százalék béremelést takar. 

Az elfogadott bérkompenzáció mindenesetre egyfajta cáfolataként is értelmezhető annak az állításnak, hogy a BKV működőképessége veszélybe került.

Legalábbis furcsa pénzügyi csőd az, amibe – még ha megérdemelt is – extrapénzek kifizetése is belefér. Pedig Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az elmúlt hetekben többször is erről beszélt a Népszavának arra hivatkozva, hogy a kormány még nem folyósította a budapesti tömegközlekedés 2021-es állami támogatását, 12 milliárd forintot. Legutóbb kedden úgy fogalmazott, hogy a BKV november 25-ig, tehát csütörtökig „húzhatja ki a fővárostól kapott támogatásból és az eddig befolyt jegyárbevételből, de azután kiürül a közlekedési kassza”. Még ugyanaznap az ATV-nek azzal pontosított, hogy mégsem áll majd le a BKV, hiszen az év végégig folyószámlahitelből finanszírozható a cég. A vállalat likviditásmenedzsmentje jelenleg egyébként 900 millió forint pluszt mutat.

Ahogy arról a VG szeptember közepén elsőként beszámolt, a 12 milliárd forintos állami támogatás ki nem utalása mögött az agglomerációs tömegközlekedés finanszírozásának vitája húzódik meg.

A főváros évi mintegy hat milliárd forinttal járul hozzá Budapest vonzáskörzetének személyszállítási közszolgáltatásaihoz, ami viszont a szaktárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint nem a valós teljesítés alapján rá eső rész.

Ez tudomásunk szerint körülbelül 8-8,5 milliárd forint lenne.

Az önkormányzat a nyár közepére ígérte az elővárosi költségek megosztását részletező megállapodás-tervezet megküldését, de ennek nem tett eleget. Az ITM tehát ennek a rendezéshez köti a fővárosi helyi közösségi közlekedés idei működésére fordítható költségvetési támogatás utalását. A városvezetés szerint a két ügy nem áll összefüggésben, és „forintra fillérre” betartja az agglomerációs közlekedés támogatására vonatkozó megállapodást.