Tíz százalék felett nő a boltosok bére

A hivatalos bejelentések alapján eddig két nagy áruházláncnál, a SPAR-nál és az Aldinál állapodtak meg a 2022-es bérekről, a VG azonban úgy tudja, további három bolthálózatnál is küszöbönáll az egyezség, ezek pedig az Auchan, az OBI és a Metro. Ezt lapunk érdeklődésére Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke nem erősíthette meg, hiszen míg tartanak a bértárgyalások, sajtóhíreket nem kommentálhat, azt azonban elmondta, három vállalatnál valóban a végéhez közelednek az egyeztetések. Kijelentette, hogy ezeknél a kereskedelmi láncoknál minden valószínűség szerint el tudják érni a két számjegyű – tehát legalább 10 százalékos – növekedést az áruházi munkaköröket betöltő fizikai dolgozók esetében.

Bár a törvény nem írja elő, hogy egy eladónak garantált bérminimumot kell kapnia, ahhoz ragaszkodnak, hogy az ország egyetlen pontján se keressen senki bruttó 260 ezer forint alatt. A forgalom vagy a lokáció alapján kiemelt áruházaknál viszont inkább a háromszázezer forint körüli kezdő bérszint lehet az irányadó. Akárcsak a SPAR esetében, ahol, úgy tudjuk, négyből három munkavállaló ebbe a kategóriába tartozik. A három áruházlánc kiléte már csak a megelőző évek bértárgyalásainak gyakorlatából is kikövetkeztethető, az említett trión kívül, ahol még szintén van érdekképviseleti jelenlét, az a Tesco, illetve a Penny Market, az előbbinél várhatóan január végén, az utóbbinál pedig február elején ülhetnek tárgyalóasztalhoz a felek.

A bértárgyalások során valamelyest szűkítette a kiskereskedelmi láncok mozgásterét, hogy menet közben dőlt el, a különadó mértéke 2,5-ről 2,7 százalékra nő.

Ez a szektor százmilliárd forint éves árbevétel feletti szereplőire vonatkozik, ebben a körben értelemszerűen mind ide tartoznak. Arra is volt példa, hogy az egyeztetések során időt kért a munkáltató, amikor szembesült a többletköltséggel. A VG számításai szerint a legnagyobb piaci szereplőknek, így a Lidlnek, a SPAR-nak és a Tescónak mintegy 1-1,5 milliárd forint pluszterhet jelent a húsz bázispontos emelés, ezzel már évente tizennégy-tizenhat milliárd forintot fizethetnek be az államkasszába. A náluk kisebb, de bőven százmilliárd forint árbevétel feletti Auchan, Penny Market, Aldi hármas esetében az adóváltozással négyszáz-ötszáz millió forinttal foghat vastagabban a ceruza, ezáltal öt-hét milliárd forintot kell befizetniük. További feladatot ad a vállalatoknak az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítása, amely az élelmiszer-hulladék csökkentését célozza, itt viszont sok még a kérdőjel. Emellett van olyan élelmiszer-kiskereskedelmi lánc, amelyik rendelkezik saját töltőállomás-hálózattal, ott a hatósági benzinár bevezetése is hatással van a forgalomra.

Évről évre sok múlik azon a bérfejlesztések szempontjából is, hogyan alakul az üzleti tervhez képest a forgalom, márpedig a KASZ elnökének tapasztalatai szerint november végén még egyik lánc sem mondhatta el magáról, hogy a bázishoz mérten érdemi pluszban van, és egy erős ünnepi időszak már csak hab lehet a tortán. A munkaerőhiány minden vállalatnál probléma, ugyanakkor a szakszervezeteknek segítség is. Karsai Zoltán állítja: a bértárgyalások során soha nem árulja el az adott üzletláncnak, hogy a versenytársaknál hogyan alakulnak a fizetések, azt viszont a tárgyalópartner tudtára hozza, hogy körülbelül hányadik a sorban azzal a bérrel, amit kínálni tervez.

Jön a munkaerő, lát egy hosszú folyosót, belép az első ajtón, ahol a legmagasabb a bér, mivel nincs elég dolgozó, nem sok esély van arra, hogy eljut odáig, hogy egyáltalán bekopogjon a hetedik-nyolcadik ajtón

– szemléltette a helyzetet a szakszervezeti vezető.

Érdemes azonban a nyers számok mögé nézni, a bér mellett a munkakörülmények is fontosak. Bár a szuper- és hipermarketekre sem a láblógatás jellemző, a diszkontláncoknál egészen más a munkatempó, nemcsak az Aldinál és a Lidlnél, hanem már a Penny Marketnél is. Nem ritka, hogy a dolgozó, amint kivette a friss pékárut a kemencéből, sietve beül a pénztárba, majd a raktár felé veszi sebesen az irányt, hogy feltöltse zöldséggel a megüresedett polcokat. A magas elvárások a bérekben is visszaköszönnek, igaz, nem sokan bírják ezt a terhelést két-három évnél tovább, ötven év feletti kiskereskedelmi dolgozót pedig ritkán látni diszkontban.

A több mint tizennégyezer munkavállaló megélhetését biztosító SPAR-nál a megállapodás szerint az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a próbaidő után bruttó 285 ezer forint, a gazdasági szempontból kiemelt térségekben pedig háromszázezer

– mindez irányadó lehet a Tescónál is a bértárgyalások közeledtével.

Rendszerint kér-három körös egyeztetések után születik meg a megállapodás, a VG úgy tudja, ennyi elég volt az Auchan, az OBI és a Metro esetében is, hogy találkozzanak az álláspontok. A SPAR és a KASZ azért tudott megállapodni rögtön az első fordulóban, mert több hónapos előkészítő folyamat előzte meg a hivatalos egyeztetéseket. A Tescónál egy éve bruttó kétszázötvenezer forintos belépő bérben állapodtak meg, de ne feledjük, akkor a garantált bérminimum még nem kétszázhatvanezer forint volt, hanem csak 219 ezer. Viszonyításképpen: az Auchannál az egy évvel ezelőtti kétszázhatvanezer forintról indultak a tárgyalások. Az Aldi más, hiszen ott az új belépőként munkát vállaló áruházi eladó vagy logisztikai munkatárs kezdő bére nyolcórás munkarendben 2022 januárjától már bruttó 362 ezer forint, de ne feledjük, a német diszkont hazai leányvállalatánál a hatórás részmunkaidős az inkább jellemző foglalkoztatási forma.