Már a laborban dőlnek el az aranyérmek

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatai szerint a legtöbb versenyszámban az arany- és a bronzérmes versenyző teljesítménye között legfeljebb 0,3 százaléknyi a különbség, ugyanakkor az úszás és atlétika sprintszámaiban vagy éppen rövid pályás gyorskorcsolyában akár tízezrelékek is dönthetnek 

– hívta fel a VG figyelmét Kovács Virág, a SYNLAB Hungary sportdiagnosztikai üzletágának szenior dietetikusa.

Amikor millimétereken vagy századmásodperceken múlik a siker, valóban minden számít, ahogy az edzések előtti-utáni nyújtás, a masszázs, a sportpszichológia, úgy a táplálkozástudomány, a sport- és labordiagnosztika is. Ezt felismerve a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) együttműködik a SYNLAB-bal, amely Európa és Magyarország piacvezető labordiagnosztikai szolgáltatójaként több mint 6000 paramétert képes vizsgálni vérből, vizeletből, egyéb mintákból. A sportdiagnosztikai szakemberek, illetve a speciális laborvizsgálatok révén már a tavaly nyári tokiói olimpiára is 14 szövetség 70 versenyzőjének felkészülését segítette a szolgáltató, amely a pénteken kezdődő pekingi téli játékokon a 14 fős magyar csapatból az éremesélyesnek tartott gyorskorcsolyázókkal működött együtt.

Az élsportolók jó ideje 100 százalék közeli teljesítményt nyújtanak, az egészen apró extrákért éppen ezért óriási a harc 

– mondta a szakember. Ma már a fejlődést elősegítő és azt akadályozó tényezők sem láthatók szabad szemmel, de mind mérhetők. Amikor például Liu Shaoang feláll a jégre és elrajtol, összeméri a képességeit a riválisaival. Márpedig a képességek mögött élettani folyamatok vannak, azok mögött pedig biokémia – magyarázta Kovács Virág. Így a robbanékonyság sem pusztán mechanikai kérdés, sok múlik azon, hogyan húzódnak össze a rostok, hogyan távoznak a metabolitok, milyen gyorsan pörög föl az energiatermelés, az oxigénfogyasztás megfelelő-e, és a sor még hosszan folytatható. 

A labordiagnosztika képes megadni a kulcsot egy versenyző felkészítéséhez, az edző pedig az eredmények birtokában változtathat a terhelésen. A SYNLAB missziója éppen az, hogy a nagy többség számára érthetetlen adatokat hasznos információkká alakítsa, ezzel támogatva a döntéshozatalt a sporttudomány területén. 

Ha például csökken az anaerob állóképesség vagy ingadozik a glükózháztartás, azért a pályán kívül lehet a legtöbbet tenni. A dietetikai tanácsadásnak pedig a teljes vitamin- és nyomelem-ellátottság beható ismeretével kell kezdődnie.

Ennek a tudástranszfernek ad keretet a SYNLAB Akadémia február 23-án induló képzése. A Magyar Olimpiai Csapat hivatalos sporttudományi partnereként olyan programot állítottak össze, melynek keretében nemzetközi szaktekintélynek számító orvosok, biológusok és labordiagnosztikai szakemberek ismertetik a legújabb lehetőségeket és trendeket az edzőknek, illetve a sportolók felkészítésében segédkező dietetikusoknak, sporttudományi szakembereknek. A cél egyúttal az, hogy integrálják is őket. 

Az 50 órás képzésben 12 orvos, genetikus, fiziológus, immunológus, hematológus, sportorvos és egyéb szakember vesz részt. Köztük a világhírű német professzor, Winfried Marz, akinek 830 publikációja van a PubMeden vagy a spanyol Marta Llopis doktornő, aki az FC Barcelona orvosi csapatának tagja. A jövő versenyeit azok nyerik meg, akiknek felkészülését a legújabb innovációk segítik, erre építve a legkiválóbb hazai sportolókat felkészítő 50 kiemelt szakember díjmentesen vehet részt az akadémia képzésein a MOB, a Magyar Edzők Társasága és a SYNLAB együttműködése révén. Azaz beülnek a padba a legkiválóbb trénerek a kajak-kenutól kezdve az úszáson át a vívásig.

A sporttudomány jelentősége pénzben is mérhető. Kovács Virág rávilágított, hogy bár a világbajnoki szereplés is mérvadó, a sportszövetségek finanszírozását alapvetően az olimpiai eredményesség határozza meg. Az a szakág, amely jól teljesít, többet kap az állami költségvetésből, ráadásul a szponzorok is bőkezűbben bánnak vele. Ugyanez visszafelé sincs másképp: ha egy sportág alulteljesít az ötkarikás játékokon, az négy évre leszűkítheti a pénzügyi mozgásterét. 

Márpedig az utóbbi azt is maga után vonja, hogy nem tudnak annyi edzőt fizetni, külföldi edzőtáborokat szervezni, ez pedig a kompetitív képességek további csökkenéséhez vezet. 

Vagyis ez egy ördögi kör: a biztos lábakon álló szövetségek, klubok még tehetősebbek lesznek, a szegényebbek pedig még inkább nélkülözhetnek. Ez összefüggésben áll azzal, hogy lapos az utánpótlás-piramis, miközben egy klubnak ugyanannyiba kerül annak a versenyzőnek a nevelése, aki később sikeres sportoló lesz, mint azé, aki lemorzsolódik. A SYNLAB szakembere szerint az utóbbinak gyakran az az oka, hogy egy tehetséges sportoló genetikai potenciálját nem tudták megfelelően kihasználni.