Az IKEA szabadult volna a labirintustól, de a vásárlók nem hagyták
Az IKEA kísérlete az üzleteket alaprajzának megváltoztatására arra az eredményre jutott, hogy a vásárlók igénylik a cég tervezte útvonalat az önállóság helyett. A svéd bútorkereskedő több belvárosi kisebb üzletet is létrehozott, amelyekben
nem kell több berendezett helységen végigzarándokolni, hogy megvegyünk egyetlen terméket, hanem a hagyományos boltokhoz hasonlóan mehetünk bármerre, de a vásárlók tetszését ez nem nyerte el.
A belvárosi, főként kisebb lakások berendezését segítő üzletek a világ számos pontján nyíltak, és az irodai dolgozókat, illetve az impulzusvásárlókat célozták meg, akik csak beugranak egy-két dologért. Azonban Tolga Öncü, az amerikai IKEA-kat üzemeltető Ingka Group kiskereskedelmi vezetője szerint a felmérések és vásárlói interjúk alapján sokan a kisebb üzletekben is igénylik, hogy a cég fogja a kezüket, és vezesse őket az üzletben – írja a The Wall Street Journal.
Ezért aztán a svéd vállalkozás le is tett az ötletről, és újratervezte belvárosi üzleteinek elrendezését, hogy azok a hagyományos boltjaihoz hasonlítsanak. Öncü szerint
hiába gondolták azt, hogy a kisebb üzletekben a fogyasztók mindent megtalálnak, a visszajelzések szerint a vásárlók a kisebb helyszíneket is nagynak találják, ahol iránymutatásra van szükségük.
A vállalkozás nem kívánt részleteket elárulni a szabad utas üzletei forgalmáról, ám annak első boltjait bezárta Madridban, Varsóban és Sanghajban is, ahogy az első amerikai belvárosi helyiség sem üzemel már a New York-i Queensben, noha két évig sem működött.
Öncü szerint ennek az az oka, hogy akik csak egy dolgot szeretnének vásárolni, azok inkább az online utat választják, ám ha felkeresik a boltot, arra várnak, hogy találkozzanak azokkal a termékekkel, amelyeknek a megvétele korábban merült fel bennük, ám időközben feledésbe merült.
Az IKEA 1953-ban nyitotta meg az első boltját a svédországi Almhultban, és 1965-ben a több mint 45 ezer négyzetméteres, a New York-i Guggenheim múzeum felépítését alapul vevő stockholmi üzlet is megnyílt, amely aztán világszerte inspirációként szolgált a bolyongós boltok számára.
A bemutatótermek során átvezető alaprajzot eredetileg arra tervezték, hogy reprodukálják a cég katalógusát a fogyasztóknak, ám az nem nyerte el mindenki tetszését.
Vannak, akik szerint így túl sokáig tart a vásárlás, mások szerint pedig az útvonal túl bonyolult, és inkább egy csapdára emlékeztet.
Az IKEA igyekezett többféleképpen is orvosolni a problémát az évek során, változó sikerrel.
A vállalat a nemzetközi terjeszkedése kezdetén bevezette a rövidített útvonalakat, a vásárlók kihagyhatják a számukra nem releváns részeket és Öncü szerint ezt a fogyasztók jól is fogadták. Azonban amikor ezeket kiszélesítették, mintha alternatív útvonalak lennének, a visszajelzés már kevésbé volt pozitív, ezért a cég visszatért a keskenyebb ösvényekhez.
Az IKEA az ügyfél-elégedettségi vizsgálatok alapján jött rá a hibára, és válaszként bécsi és párizsi üzletében visszahozta a labirintust, ezután a forgalom is nőtt ezekben a boltokban. A labirintus nélküli boltok ugyanakkor megerősítették az IKEA elképzelését, amely szerint
az emberek többet vásárolnak, ha több mindent mutatnak meg nekik. Ezért is van, hogy a svéd cég üzleteiből az emberek úgy jönnek ki, hogy többet vásároltak, mint amit terveztek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.