Jelentősen eltérnek a közlekedési preferenciák az európai fővárosokban és városokban. Átlagosan a vezetés a leggyakoribb közlekedési mód, amelyet szorosan követ a városi tömegközlekedés. Szinte minden településen népszerűbb a gyaloglás a kerékpározásnál – derül ki az Európai Bizottság európai városok életminőségéről szóló jelentéséből, amelyet az Európai Unió intézménye 83 település lakóinak véleményéből készített 2023-ra vonatkozóan. A felmérés Nagy-Britanniára is kiterjedt.
Az összes vizsgált várost tekintve tavaly a lakosok 48 százaléka használt autót közlekedésre egy átlagos napon. Míg a 250 ezer fő alatti városokban a lakosok 52 százaléka, addig az 1 és 5 millió közötti városokban 44 százalék ült autóba.
Az autóhasználat országon belül is jelentősen eltér, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 19 százalékpontos különbségek vannak. Például a párizsi lakosok 31 százaléka közlekedett autóval, míg Lille-ben 50 százalék. Az Egyesült Királyságban Londonban volt a legalacsonyabb a gépkocsihasználat 41 százalékkal, míg a legmagasabb a Tyneside-i agglomerációban, ahol 60 százalék volt.
A válaszadók 40 százaléka használt városi tömegközlekedést (busz, villamos vagy metró) egy átlagos napon, míg 4 százaléka vonatozott. Tömegközlekedést összesen a városlakók 43 százaléka vett igénybe, mivel voltak olyanok, akik mindkét közlekedési módot használták.
Az autóhasználattal ellentétben a nagyobb népességű városokban több volt a tömegközlekedést használó. Míg a 250 ezer lakosnál kisebb városokban a lakosok mintegy 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy átlagos napon tömegközlekedést használt, addig az 1–5 millió lakosú városokban ez a szám 47 százalék volt.
A kelet- és észak-európai városokban általában magasabb a tömegközlekedés használatának aránya.
A városi tömegközlekedés használata a vizsgált városok között jelentős eltéréseket mutat, a nicosiai 15 százaléktól a prágai 69 százalékig. A legtöbb országban a fővárosokban a legmagasabb a tömegközlekedők aránya. A jelentés szerint ez részben azért van így, „mert ezek a városok általában kiterjedt tömegközlekedési hálózattal és gyakori járatokkal bírnak” – írja az Euronews.
Mivel a fővárosok általában az ország legnagyobb városai, általában jó tömegközlekedési szolgáltatásokkal rendelkeznek; emellett az autó használata kevésbé vonzó a torlódások és a magasabb parkolási költségek miatt
– magyarázták a jelentés írói.
A személyautók és a városi tömegközlekedés után a gyalogos közlekedés volt a harmadik legnépszerűbb közlekedési mód a 83 európai város átlagában. A lakosok 27 százaléka gyalogolt egy átlagos napon, a legkevésbé az ankaraiak (16 százalék), a leginkább pedig a párizsiak (41 százalék). Berlinben és Rómában a városlakók 21 százaléka gyalogolt tavaly.
Az európai városi lakosok 14 százaléka használt biciklit közlekedési eszközként 2023-ban. A vizsgált város közül csak háromban volt magas a naponta kerékpározók aránya: a hollandiai Groningenben (46 százalék) és Amszterdamban (39 százalék), valamint a dániai Koppenhágában (35 százalék).
Rómában, Belgrádban és Vilniusban volt a legalacsonyabb a kerékpárhasználat aránya, ahol a lakosok 6 százaléka vagy annál kevesebb biciklizett egy átlagos napon.
A 83 városban a motorkerékpár-használat átlagosan 7 százalék volt. A dél-európai városokban volt a legmagasabb a motort használók aránya: Nápolyban és Malagában (13 százalék), Rómában és Genfben (12 százalék). Tőlük nem sokkal maradt le Athén és Marseille (11 százalék), valamint Antalya és Nicosia (10 százalék). A mediterrán régió éghajlata valószínűleg jelentős szerepet játszik ezekben az adatokban.
Az Életminőség az európai városokban című felmérésben a bizottság 71 ezer személytől gyűjtött válaszokat, valamint minden városból legalább 839 lakos vett részt benne.
Januártól megnyitják a buszos közszolgáltatási piacot Magyarországon, ami akár azzal a következménnyel is járhatna, hogy megszűnik a Volánbusz egyeduralma. Kiderült, mennyi esélye van ennek, és kell-e azzal számolniuk az utasoknak, hogy jövőre új szereplő váltja az állami buszos céget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.