Új konstrukcióban kerülhetnek napelemek a társasházakra – nem könnyű elkerülni a buktatókat

Lehetővé tenné a társasházakon telepített napelemekkel kapcsolatos elszámolást a társasházon belüli fogyasztók ennek érdekében tömörült kisebb csoportja számára egy olyan új konstrukció, amelyet a Magyar Energetikai Hivatalnál dolgoztak ki, majd ismertettek egy közelmúltban tartott fórumon. A jelenlegi szabályozási környezetben csak arra van lehetőség, hogy egy társasházi felhasználó telepít napelemet a saját villamosenergia-igényének kielégítésére, vagy arra, hogy az egész társasház telepít a közös fogyasztásának fedezésére.

Most is lehet, csak nem úgy

Az első esetben az adott lakó a társasházi közgyűlés felhatalmazásával telepítheti a – szakszóval – háztartási méretű kiserőművét (HMKE) a saját háztartása számára. Az éppen feleslegben termelt áramot a hálózatba juttatja, amelyből vételez is szükség esetén. E két utóbbi tételről adásvételi szerződést köt egy áramkereskedővel. A lakó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződése módosul, a lakásának a csatlakozási pontján pedig az elosztó ad-vesz mérőt szerel fel. Ez a mérő valóban csak ad és vesz, vagyis nem méri sem a felhasználó tényleges fogyasztását, sem a napelem termelését.

A második esetben a kiserőmű által termelt áramot a társasház közös épületrészei áramellátásra fordítják, ilyen a lépcsőházi világítása, a lift, vagy a közös keringtető szivattyú működtetése. A HMKE-vel kapcsolatos szerződéseket a társasház megbízása alapján a közös képviselő kötheti meg. Ez esetben az ad-vesz mérő a közös társasházi fogyasztáshoz kapcsolódik, míg a társasház egyes felhasználóinak külön-külön villamos hálózati csatlakozási és használati szerződései vannak az illetékes elosztóval, és külön-külön fizetik meg a rendszerhasználati díjakat is.

A MEKH-nél kidolgozott elgondolás erre talált választ, hangsúlyozva, hogy a koncepció szerint létrehozandó társasházi közösségi napelemek üzemeltetése nem az úgynevezett energiaközösségek formájában történne, amelyek létrehozását az áramtörvény már lehetővé tette. (Ilyenből a Világgazdaság tudomása szerint az ezzel kapcsolatos bejelentések ellenére még egyetlen sem létezik.)

Jöhetnének a társasházi termelő-fogyasztók

A társasházi közösségi napelemkoncepció megkülönböztet négy típusú felhasználót. Az aktív felhasználó a saját maga termelésű vagy tárolt áramot a saját csatlakozási pontján használja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, de mindez a részéről nem minősül önálló foglalkozásnak, sem elsődleges gazdasági tevékenységnek. Az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók a közös csatlakozási ponton csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják, fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, de ez sem minősül önálló foglalkozásnak, ahogyan elsődleges gazdasági tevékenységnek sem. A termelő-fogyasztó olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy megújuló energiaforrásból saját termelésű áramot tárol vagy értékesít. Végül az együtt eljáró termelő-fogyasztók – ilyenből legalább kettő kell – a tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el. A társasházi közösségi napelem elgondolás lényegét éppen ezen elszámolások jelentik.

Eddig nem létező szerződéstípus születne

Első lépésként a társasház közös, de nem feltétlenül egyhangú döntés alapján telepít egy közös kiserőművet, az ezzel kapcsolatos elszámolásokban részt venni szándékozók pedig „együttesen eljáró termelő-fogyasztókká – egyszerűbben társasházi termelő-fogyasztókká – válnak. Nem kötelező beszállni, a kimaradók nem minősülnek társasházi termelő-fogyasztónak. Ám ekkortól a kiserőmű által termelt villamos energia felosztása és elszámolása már nem társasházi közgyűlési, hanem a társasházi termelő-fogyasztók közötti kérdéskör. Mindazonáltal alapvetés, hogy a közgyűlési hozzájárulás értelmében a kiserőmű áramát használják a társasház közös épületrészeinek áramellátására is. A társasházi termelő-fogyasztók csoportja nem önálló jogalany, csak a csoportot alkotó végfelhasználók külön-külön.

A létesítésének és üzemeltetésének kiadásait/költségeit a társasházi termelő-fogyasztók csoportja viseli a megállapodásuk alapján. Bár a kiserőmű üzemeltetésével külső szervezet is megbízható, a tulajdonjoga nem adható át.

Kell majd egy termelést is mérő okosmérő

A szükséges jognyilatkozatok megtételére a közös képviselő lenne jogosult. A társasházi termelő-fogyasztók külön-külön kötnek szerződést annak az áramnak a vásárlásáról a kereskedőjükkel, amelyből a közös kiserőmű által termelten felüli szükségletüket elégítik ki, ahogyan a közös kiserőmű termeléséből származó többlet energia eladásáról is. Külön-külön kötnek hálózati csatlakozási és használati szerződést is az elosztóval, és külön-külön fizetik a rendszerhasználati díjakat. Viszont a kiserőmű hálózati csatlakozási és használati szerződését a közös képviselő köti meg. A kiserőmű (a termelést mérő) okosmérővel csatlakozik a társasház belső villamos hálózatára. 

Nem az újépítésűekre találták ki

Az újépítésű társasházak tetején nem jellemző, hogy napelemeket telepítenének a fejlesztők, aminek racionálisan oka van, ott gyakorlatilag nincs arra hely a modern gépészeti eszközök mellett. A tetők ugyanis tele vannak mindenféle építménnyel, berendezéssel, ami miatt a strangszellőzések, a teremgarázsok füstelszívói, a liftgépház, a kazánok külső elemei mellett nem férnek el a tipikusan nagy felületet igénylő napelemek. 

Ez viszont csak a közösségi területek energiafelhasználását fedezi majd, vagyis elsősorban a lift üzemeltetését, valamint a lépcsőházak, folyosók világítását, de az elektromos autótöltőkre már nem lesz, nem lehet elég – tudta meg a Világgazdaság Kricsfalussy Tamástól, a Metrodom csoport értékesítési igazgatójától.

A nagyvárosi társasházépítők számára komoly dilemma, hogy mi kerüljön a tetők jellemzően nem túl nagy, szabadon maradó felületére. A sűrűn beépített városi környezetben a zöldtetős megoldás kedveltebb és a környékbeliek által is támogatott megoldás, sokkal inkább, mint az amúgy is gépészettől zsúfolt tetőre még egy újabb építmény felszerelése.

A megújuló energia használatának minél nagyobb arányára szorító újabb és újabb előírások mellett a modern, fenntartható építészet az energiaszükséglet minimalizálására törekszik, amely vastag falakkal, vaskos hőszigeteléssel és megfelelő nyílászárókkal érhető el. 

Ezt pedig egy liftes társasházban kézenfekvő módon a közösségi fogyasztáshoz szükséges mennyiség előállítására logikus fordítani.

A Metrodom illetékesének tudomása szerint korábban épült házaikban is, ahol felmerült a napelem telepítésének lehetősége, azt mindenütt a közösségi fogyasztás szempontjából vizsgálják elsősorban a közös költséget minimalizálása érdekében.