Automata sugárzásmérő rendszer figyeli Csernobilt

Harmincnyolc évvel ezelőtt történt a csernobili atomerőmű-baleset. A néhány nappal ezelőtti (1986. április 26-i) évfordulóra az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) összegyűjtötte az elmúlt évek legfontosabb történéseit, amelyek a telephelyet, illetve a létesítményt érintették, valamint áttekintést adunk az aktuális helyzetről.

Az új, óriási szarkofág lett a megoldás

A balesetről, a levont tanulságokról és a hazai vonatkozásokról részletesen az OAH-nak a 30. évfordulón közzétett cikkében lehet olvasni, a mostani évfordulóról a Világgazdaság is megemlékezett. Az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye volt, hogy nemzetközi összefogással az ideiglenesnek szánt szarkofág fölé új, hermetikus szarkofágot építettek, amelynek munkálatait 2017-ben fejezték be. A valaha épült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet célja a radioaktív anyagok visszatartásán túl a károsodott, szennyezett épület és szerkezetek elbontásának biztosítása.

Erdőtűz és háború

A hivatal felidézi, hogy 2020 áprilisában több héten keresztül égett az erdő, a száraz időjárás miatt a Csernobil melletti erdőségekben elhúzódott a tűz oltása. Az atomerőmű és a környezetében lévő létesítmények az ukrán hatóságok akkori tájékoztatása szerint nem voltak veszélyben. A magyar hatóságok folyamatosan figyelték, hogy a csernobili erdőtűz füstje befolyásolja-e a hazai sugárzási értékeket: a mérési eredmények igazolták, hogy semmilyen hatással nem volt az itthoni helyzetre, nem emelkedett meg a háttérsugárzás Magyarországon.

A két évvel később, a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború első heteiben az orosz haderő elfoglalta a létesítményt: a közvetlen közelében zajló harcok ellenére nem esett benne kár, és az üzemeltető személyzet sem sérült meg. Azonban a területen rövid időre megemelkedett a sugárzás, amit a katonai járművek által felkavart szennyezett por okozott. 

Április közepén az ukrán nukleáris hatóság arról informálta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy fokozatosan visszaállítják a hatósági felügyeletet a létesítmény felett, másrészt sikerült újra megoldani a személyzet váltását.

A NAÜ főigazgatója, Rafael Mariano Grossi vezette delegáció 2022. április végén érkezett a Csernobili Atomerőműbe, hogy berendezéseket szállítson, radiológiai vizsgálatokat végezzen, és helyreállítsa a biztosítéki ellenőrző rendszereket. A missziót követő sajtótájékoztatón külön kiemelte a helyszínen elvégzett mérések jelentőségét, amelyek révén bebizonyosodott, hogy a háttérsugárzás szintje bőven a megengedett mértéken belül maradt.

Automata sugárzásmérőket telepítettek az atomerőmű köré

Május végén újabb NAÜ-misszióra került sor, akkor a nemzetközi szakértők egyik kiemelt feladata az volt, hogy az egykori erőművet körülvevő zónába telepített automata sugárzásmérő rendszert – mely a katonai invázió során megsérült – helyreállítsa. A NAÜ által koordinált nemzetközi segítségnyújtási egyezmény keretében Magyarország képzéssel és eszközökkel segített a Csernobili Atomerőmű erősen sugárszennyezett zónájának akna- és lőszermentesítéséhez.

Állandó megfigyelők állomásoznak a telephelyen

2023 januárjában példátlan vállalkozás indult a NAÜ részéről: a szervezet nukleáris biztonsági és védelmi szakértői állandó jelleggel tartózkodnak az ukrán nukleáris létesítményekben (illetve az oroszok által átvett zaporizzsjai atomerőműben), hogy segítsék az atomenergia békés célú felhasználását, valamint a NAÜ közvetlen tájékoztatását. A január 16-i héten megtörtént a NAÜ-zászlófelvonás a csernobili telephelyen is, ahol azóta is folyamatosan segítik a NAÜ szakértői az ott dolgozók munkáját.

Biztonságos távolban vannak az ukrajnai atomerőművek

Ami hazánk szempontjából kiemelten fontos , hogy az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 kilométerre  van, a zaporizzsjai atomerőmű több mint 900 kilométerre fekszik a magyar határtól. A nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén.