Lukoil-ügy: még nincs jele a felvetett magyar „ellenlépésnek”

Jelen helyzetben most éppen az a hír, amire máskor nincs miért odafigyelni: rendben érkezik Magyarországról a villamos energia Ukrajnába. A kivitel esetleges leállítását Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője vetette fel augusztus 2-án: szerinte megvalósítható válaszlépés, hogy Magyarország és Szlovákia korlátozza Ukrajnának az áramszolgáltatást, ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást. A kérdés a Lukoil olajára kivetett ukrán embargó miatt merült fel.

Az áramexport ügye előtt azonban érdemes az apró részleteket sorra venni:

• Hortay Olivér sem jelentette ki, hogy lenne értesülése az áramexportstopra vonatkozó magyar kormányzati szándékról.
• Az áramexport esetleges leállítását hivatalosan, nyilvánosan (tehát nem elemzői, szakértői, hanem politikusi szinten) senki nem vetette fel.
• Az M1 csatorna azon értesülését, amelyre Hortay Olivér reagált, hivatalosan senki nem erősítette meg. Az adásban elhangzottak szerint a magyar–szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem engedi tovább a Lukoil olaját Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajnába történő áramszállítást.
• Az viszont többször is elhangzott, hogy miközben Ukrajna nem engedi át a Lukoil olaját, Magyarországról jelentős mennyiségű földgáz és áram jut Ukrajnába, és ezen nem is kívánunk változtatni.

Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy a politika részéről nem cáfolták az M1-nek a tárgyalásokon elhangzottakra vonatkozó értesülését.

A technikai mód valóban megvan

Abban az esetben, ha Magyarország (és Szlovákia) mégis úgy döntene, hogy nem enged át villamos energiát Ukrajnába, ennek technikailag a határkeresztező kapacitásokat kiosztó uniós szervezeten, a JAO-n keresztül kellene történnie. A tagországok rendszerirányítói ugyanis a JAO-nak adják le a kereskedők által a saját országhatárokun átszállítandó árammennyiséghez szükséges vezetéki kapacitás nagyságát, a véges kapacitásokat ezután a JAO algoritmusa osztja ki a kereskedők között.

Mindenki áramot adna el Ukrajnának

Arról, hogy a határokon a kereskedelmi szerződések alapján mekkora árammennyiségek jutnak át, a rendszerirányítók európai szervezete, az ENTSO-E közöl adatokat. Ebből kiderül például, hogy ma, a csúcsfogyasztás óráiban akár 680 megawatt mennyiségben is megy ki Magyarországról az áram Ukrajnába, míg az alacsony kereslet időszakában legfeljebb 131 megawatt. Úgy tudjuk, naponta legalább tucatnyi, jellemzően kisebb piaci súlyú hazai kereskedő ad el áramot Ukrajnában, de ott vannak köztük a legnagyobbak is. A határkeresztező kapacitások ára óránként változik: néhány órában szinte ingyen van, míg a reggeli órák elszámolóára gyakran 80 euró felett van megawattóránként. Tény, hogy most jó üzlet kisegíteni megszorult keleti szomszédunkat.

Fontos, hogy itt kereskedelmi menetrendekről van szó, viszont a hazai rendszerirányító, a Mavir nyilvánosan a fizikai áramlásokat is feltünteti. (Vagyis megeshet, hogy a Mavirnál úgy látunk áramáramlást valamely határon, hogy az nem a két ország kereskedőinek szerződését tükrözi.)

Csak az uniós szervezeten keresztül lehet lépni

Az igénybe vehető határkeresztező nagyságát a Mavir szűkítheti. Kereskedői körökből úgy tudjuk, hogy kicsit szűkítette is: a korábbi, 800 megawatt körüli kapacitást 700 megawatt alá. Csakhogy ennek jó eséllyel más, például műszaki magyarázata van. 

Persze, ha születne egy olyan – az uniós jogszabályokkal ütköző – kormányrendelet, amely megtiltaná az Ukrajnába történő áramexportot, annak a Mavirnak eleget kellene tennie. Ekkor az történne, hogy a Mavir nulla kiosztható magyar–ukrán kapacitást adna le a JAO-nak. Ezt azonban alaposan meg kellene indokolnia, ráadásul egy ilyen lépés nyomán feltehetőleg megugrana a magyar áramtőzsde, a HUPX negatív áras óráinak a száma is. Az eddig jellemzően a napos órákban Ukrajnába exportált áram Magyarországon maradna, ami tovább nyomná lefelé a HUPX-on a napi árakat. Fontos azonban,  hogy a Világgazdaságnak nincs ilyen szándékkal kapcsolatos értesülése, lapunk mindössze végigvette, mit takar a gyakorlatban a „megvalósítható válaszlépésre” vonatkozó közlés.

Baj van, dráma nincs a Lukoil kapcsán

A napokban a Mol első számú vezetője, Hernádi Zsolt is nyilatkozott a Lukoil-ügyről. Az MCC Feszten Rónai Egonnak válaszolva kijelentette, hogy nem tudja, mi van az ukrán akció hátterében, ugyanis a Lukoil nincs rajta a szankciós listákon. A Mol egyelőre nem kapott választ arra, hogy Ukrajna ezt miért lépte meg. Jelezte, hogy 

A kockázatok megnőttek. Ha a keleti irányú, nagy kapacitású vezetéken leáll a szállítás, csak a déli irány marad, de a háború kitörése után a horvát olajszállító vállalat rögtön megemelte a szállítási díját. Egyébként a Mol is akarta csökkenteni az Oroszországtól való függését, muszáj volt alternatívát keresni a háború kitörése után. Mindazonáltal leszögezte: amíg mi nem szólalunk meg, nem kell aggódni. A Mol-vezér kijelentése ellenére a hivatalos magyar álláspont szerint elfogadhatatlan az az uniós állásfoglalás, amely szerint Brüsszel nem jár el Ukrajnánál Magyarország és Szlovákia érdekében az olajtranzit kapcsán, mert nem lát közvetlen ellátásbiztonsági kockázatot. 

És kicsit még az azeri gáz is befékez

Szintén nem dráma, de nem is jött jókor, bár lehetett róla tudni: augusztus 12-ig zárva van a déli gázfolyosó. Addig a tervezett munkák (karbantartás) miatt az Azerbajdzsánból korlátozott mennyiségben érkezik a TAP vezetéken a gáz. A cső kapacitásai orosz lapok szerint teljes mértékben hozzáférhetők, azonban a tervezett javítások miatt a török–görög határról érkező gázszállítások csökkentek. Előzőleg egyébként úgy számoltak, hogy a munkák augusztus 9-ig tartanak. A TAP-on 2020-ban indult meg a gázszállítás Azerbajdzsánból. Baku évi 24 milliárd köbméter – az orosz gázszakma által használt jelzővel – kék üzemanyagot szállít, ebből 12 milliárd köbmétert Európába. Teljes idei kivitele 25 milliárd köbméterre várható, amiből 13 milliárd köbméter jut Európába.