késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hernádi Zsolt : amíg nem szólunk, nem kell aggódni a Lukoil-ügyben
Ha csak a Molt érintette volna az adóhelyzet, akkor a szokásos, szűk körű csatornákon mondta volna el a véleményét azoknak, akiknek szánta, de most úgy érezte, szélesebb körben is be kell mutatnia álláspontját – mondta Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója Rónai Egon kérdésére az MCC Feszten, amellyel a televíziós műsorvezető a Mol-vezér pár napja a Mandineren megjelent véleménycikkét firtatta.
Ebben a Mol vezetője kritizálta a kormány adópolitikáját.
Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!
– írta múlt heti cikkében a Mol első embere.
Válaszában Hernádi Zsolt elmondta, aggódó hangját azért emelte fel, mert már nem a Mol a lényeg, hanem a magyar gazdaságpolitika diszfunkciója. Véleménye szerint ilyen különadó rendszerrel elmaradnak majd az ipari beruházások. Kijelentette, bármikor lehet havária, példaként említette a Covidot vagy a háborút.
De az, hogy utána mi történik és mennyi ideig hivatkozunk erre, már nem mindegy
– szögezte le.
Kifogásait a kormány több tagjának is jelezte, a véleménycikkére nem kapott írásos választ. Kifejtette, azért látja annak hatását, ugyanis több állami vállalatnál elrendelték a költségcsökkentést, amit jó iránynak nevez, hiszen fontos odafigyelni a kiadásokra.
Másfél éve több a lyukfoltozás, mint a stratégiai gondolkodás
– mondta a beszélgetés során. Állítása szerint egy magáncég nem olyan, mint az állam, nem tudja korlátlanul növelni a bevételeit, csak a saját hatékonyságát tudja optimalizálni.
Meglepték Hernádi Zsoltot az ukránok
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elzárta Magyarország és Szlovákia számára a Lukoil kőolajtranszportját, Hernádi Zsolt elmondta, meglepte Kijev lépésre és egyelőre nem kaptak választ arra, miért lépték ezt meg.
Az eset abszurditását mutatja, hogy mint Hernádi kijelentette:
Ukrajna a Lukoilt szankcionálta, amely nem szerepel az uniós szankciós listán, holott van olyan orosz vállalat, amelynek engedi a termékét átengedni országát, hiába van szankciós listán.
A Mol azon van, hogy stabilizálja a helyzetet, folytatnak tárgyalásokat, azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, a jelenlegi helyzetben a számszerűsíthető kár nem olyan nagy, mint a nem számszerűsíthető, ugyanis a bizalom megingott.
A kockázatok megnőttek. A Lukoil második legnagyobb kitermelő Oroszországban. Ha a Lukoilt helyettesíteni kell, az nagyon nehéz feladat
– szögezte le.
Mint elmondta, keleti irányból nagykapacitású vezetéken jön hazánkba a kőolaj, ha a Barátság-vezetéken való szállítás megáll, akkor csak egy útvonala marad, a déli irány.
Melyik jobb, ha két irányból jöhet hazánkba az olaj vagy ha egy?
– tette fel a kérdést a Mol vezetője, aki szerint a háború kitörése után a horvát kőolajszállításért felelős vállalat rögtön megemelte a szállítási díját a korábbi többszörösére. Kijelentette, korábban a Mol is akarta csökkenteni az Oroszországtól való függőségét, muszáj volt alternatívát keresni a háború kitörése után.
Ha a Mol nem szól, nem kell aggódni
A hirtelen nem jönne Oroszországból a szállítás, tengeren még mindig tudunk behozni, ez a lehetőség adott. Az a mennyiség, amit az oroszok nem tudnak eladni Európának, eladják Indiának, onnan pedig feldolgozott formában visszajön Európába. Ennek van egy kis ökológiai lábnyoma
– mondta Hernádi.
Azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, szeptemberre üzemanyaghiány lehet, a Mol vezetője úgy reagált, az árstop miatt hamarabb lenne mint a mostani helyzetben. Úgy szólt, 90 napnyi tartalék van a hazai tárolókban, ez alatt az idő alatt tudják pótolni a kieső mennyiséget.
Amíg mi nem szólalunk meg, nem kell aggódni
– folytatta.
Túl gyors az elektromos átállás
Az elektromos autók ügyében Hernádi Zsolt azt mondta, a világ túlzott tempóban akar átállni az elektromos járművekre, úgy látja 2030-ig biztosan növekedni fog a benzin és a gázolaj értékesítése globálisan.
Az Európai Uniót tekintve az adatai szerint ez másképp van, 1990-hez képest ötödével kevesebb az eladott üzemanyag mennyisége.
Mint mondta, 2023-ban az eladott autók húsz százaléka volt elektromos, és szkeptikus azzal kapcsolatban, milyen gyorsan tudja leváltani a belső égésűeket az elektromos meghajtás. Norvégia, ahol a legnagyobb európai szinten az eladott elektromos autók száma, az elektromos autó tipikusan második autó, amit városi használatra szánnak. Hosszú utakra ott is belső égésűekkel járnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.