Egyre gyakrabban kell csökkenteni a Paksi Atomerőmű termelését a villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyának fenntartása érdekében. Az intézkedés műszakilag indokolt, de gazdasági szempontból hiba: az ország legolcsóbb áramát adó létesítményét fogják vissza azért, hogy ezen idő alatt a támogatott áron működő naperőművek onthassák az áramot. Egy törvénymódosítás kíván enyhíteni a problémán.
A naperőművek elsőbbsége – azok megújuló és környezetkímélő volta miatt – tudatos döntés. Az pedig, hogy a működésükre vonatkozó adatok csak részlegesen voltak elérhetők a rendszer-üzemeltetők számára, néhány éve még nem volt nagy probléma, mert nem volt túl nagy az együttes teljesítményük, így a termelésük sem. A VER egyensúlyának tervezéséhez kis túlzással elég volt az éves adataikra, illetve a hálózati társaságnál leadott műszaki paramétereikre támaszkodni.
Most viszont már nem. Magyarországon 7200 megawattnyi beépített erőmű-kapacitásából a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyek szinte kizárólag naperőművek, 2600 megawattot tesznek ki. Ez sokkal nagyobb a Paksi Atomerőmű 2000 megawattjánál. Ezért a termelésük alakulása, ingadozása, hatása a piaci árakra nem hagyható figyelmen kívül olyan időszakban, amikor például a HUPX magyar áramtőzsde negyedórás, órás termelési adatokkal, áramárakkal dolgozik.
Ha tehát azt akarjuk, hogy
akkor több adatra van szükség a háztáji naperőművek működéséről is. Ezt segítené elő az áramtörvény tervezett módosítása, amely azonban máris kisebb vihart kavart. A HMKE-tulajdonosakat ugyanis kevésbé érdekli az atomerőmű visszaterhelése és a tőzsdei áramárak elképesztő ingadozása, annál inkább az, hogy mennyi pénzből tudnak majd eleget tenni a törvénymódosításban előírtaknak. (Igaz, ezt korai találgatni, meg kell várni a tervezet társadalmi vitájának eredményét és az Országgyűlés szavazását is.)
Az egyéni inverteradatok gyűjtése a szabálytalan üzemeltetés kiszűrését is szolgálhatná – állítja az Energiaügyi Minisztérium (EM). A tervezet szerint az elosztók és a felhasználók kötelesek együttműködni az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjével az adatgyűjtésben. A távoli leolvashatósághoz szükséges internetkapcsolat az üzemelő rendszerek több mint kétharmadánál rendelkezésre áll. E képesség meglétét az elosztói szabályzatok alacsonyabb szinten eddig is előírták.
A felmenő rendszerű bevezetés szerint az új igénybejelentések esetén e kötelezettség 2025 januárjától, a működő vagy már beadott igénybejelentéssel rendelkező kiserőművek esetében hat-nyolc hónappal később léphet életbe.
Most úgy áll, hogy a kis naperőművesek egy részének mélyen a zsebébe kell nyúlnia, emiatt sokan a megadóztatásukat látják a tervezetben.
Két okból keletkezhet költségük:
E két kiadás elkerülhetetlennek tűnik, azonban a háztáji napelemeseknek csak a töredékét érinti. Erről kiadott közleményében az EM azt írja, hogy a nap energiáját árammá alakító, már használatban lévő inverterek többsége alkalmas az újonnan kért adatok szolgáltatására. Internetbekötésről is elenyésző helyen kell majd gondoskodni, a problémát felvető Villanyautósok a nyaralókat emeli ki. Ezen aggályhoz azonban hozzátehetjük, hogy azok a nyaralótulajdonosok, akik szántak pénzt napelemek telepítésére, jó eséllyel bekötötték az internetet is. Már több mint 283 ezer kis naperőmű működik Magyarországon, többnyire családi házak vagy melléképületeik tetején.
Így is lesznek, akiknek invertert kell cserélniük, vagy internetet beköttetniük. A portál szerint kérdés, hogy ki fizeti ki az új invertert, bár kézenfekvő, hogy a naperőmű tulajdonosa. Ki más?
Ám azt is gondolhatjuk, hogy az államnak illene támogatnia a cserét, mert azt csak a jogszabálymódosítás kényszerítené ki, egyébként nem lenne rá szükség.
Ráadásul drága mulatságról lenne szó. Gyors tájékozódás után a Világgazdaság mindössze egyetlen olyan invertert – nyilván nem a legnagyobb tudásút és teljesítményűt – talált, amely 100 ezer forintnál kevesebbe került. A derékhad ára 300 ezer és egymillió forint körül mozog, de van bőven afölötti, sőt, a kétmilliót közelítő is.
Megúszható a hálózatüzemeltetőkkel való együttműködés, de ez tudatosabb energiagazdálkodást követel a kis naperőmű tulajdonosától, mellesleg szép nagy beruházást is. Ez esetben le kell válni az országos villamosenergia-hálózatról, vállalva a szigetüzemi működés kockázatait, de élvezve az előnyeit. A kockázat természetesen az, ha saját rendszereink nem termelnek annyi áramot, amennyire szükségünk van, vagy olyankor termelnek, amikor az nekünk nem kell. A megoldás pedig – és a pluszköltség – a saját energiatároló telepítése, ezt egyébként az állam is támogatja. Több millió forintos kiadásban kell gondolkodnunk.
A tervezetben olvasható új rendelkezések a városi lakóközösségek számára könnyíthetik meg, hogy áramfogyasztásuk részleges fedezése, energiaköltségeik csökkentése érdekében napelemes rendszert telepítsenek. A társasházi energiaközösségeket ugyanis az ingatlantulajdonosok egy részének részvételével is meg lehetne alakítani – magyarázza a minisztérium közleménye. A jellemzően közös tulajdonba tartozó tető használatához meg kell szerezni a társasház előzetes hozzájárulását. A lehetséges elszámolási modellek egyikében a társasház forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesülhet, ennek mértékét a törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozhatja meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.