Kétezerötvenre évente tízmillió ember halálát okozhatják a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok, amelyekkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést – figyelmeztetett az ENSZ friss jelentésében.
A becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzéseknek tulajdonítható.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében
– húzta alá jelentésében az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP).
Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például a baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.
Már halálos áldozatai is vannak a gyógyszerhiánynakEgyre több európai országban jelentenek gyógyszerhiányt. Főleg antibiotikumokból és a légúti megbetegedéseket kezelő készítményekből nincs elég. Az államok különböző intézkedésekkel enyhítenék a hiányt, ami már emberéletekbe is kerülhetett. |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.
Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata erősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.
Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában.
A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai
– magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint
csendes világjárvány zajlik a szemünk láttára.
Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés lehet a megoldás, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből.
A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.