BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csendes világjárvány zajlik az orrunk előtt: szuperbaktériumokkal riogat az ENSZ

Egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyben az antibiotikum-rezisztencia. Az ENSZ egy friss jelentésében írt arról, hogy a gyógyszeriparon és a mezőgazdasági tevékenységen keresztül rengeteg antibiotikum jut az emberi szervezetbe, ami miatt sokkal gyorsabban válnak immunissá a betegek. 2050-re az ellenálló szuperbaktériumok évente akár tízmillió ember halálához vezethetnek.

Kétezerötvenre évente tízmillió ember halálát okozhatják a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok, amelyekkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést – figyelmeztetett az ENSZ friss jelentésében.

Nurse injecting man with antibiotics
Fotó: AFP

A becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzéseknek tulajdonítható.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében

– húzta alá jelentésében az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP).

Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például a baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.

Már halálos áldozatai is vannak a gyógyszerhiánynak

Egyre több európai országban jelentenek gyógyszerhiányt. Főleg antibiotikumokból és a légúti megbetegedéseket kezelő készítményekből nincs elég. Az államok különböző intézkedésekkel enyhítenék a hiányt, ami már emberéletekbe is kerülhetett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata erősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.

Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában.

A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai 

– magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint

csendes világjárvány zajlik a szemünk láttára.

Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés lehet a megoldás, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből.

A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.