Ferenc pápát sem kímélte a mesterséges intelligencia
Néhány hete a Ferenc pápáról készült fotó szinte vírusként terjedt el a közösségi médiában. A képen a katolikus világ vezetőjét, fehér pufi kabátban és Nike edzőcipőben a rapperekre jellemző nagy kereszttel a nyakán láthatták a Twitter és Reddit felhasználói. A pápa látszólagos divatérzékenysége eleinte sokkolta az internetezőket, majd a viccelődés és a „Vatikán így közelít a fiatalokhoz” elméletek gyártását követően végre fény derült az igazságra: a képeket egy chicagói fiatal, Pablo Xavier, csak úgy poénból készítette a Midjourney mesterséges intelligenciát (MI) használó programmal.
„Egy kép többet ér ezer szónál – egy képlet viszont többet ér ezer képnél”
Ez az idézet Edser Wybe Dijkstra holland programozótól származik, és teljesen igaz a mai digitális világunkra. Matematikai úton generálunk vizuális tartalmakat, amelyeket aztán valóságosnak hiszünk. A mesterséges intelligencia már olyan szintre fejlődött, hogy ecsetvonás nélkül percek alatt vicces képeket tudunk létrehozni mindenféle fotós előképzettség nélkül. Az MI-t használó képgenerátorokkal pedig személyes találkozás nélkül is készíthetők manipulált fotók, gyakorlatilag bárkiről, akiről valaha felkerült kép a világhálóra.
Az MI-vel készített fényképek a médiahírességekről vagy modern kifejezéssel élve celebekről, de akár vallási vagy politikai vezetőkről, annyira hitelesek, hogy könnyen megtévesztik az internet világát. Ahogyan a Donald Trump meneküléséről készült hamis képek és Putyin állítólagos letartóztatásáról készült álhírek is ezt a tényt támasztják alá.
A mesterséges intelligencia térhódítása tíz éven belül teljesen átveheti a hatalmat az emberiség felett. A szakértők szerint az online tartalmak 90 százalékát ezek a programok állítják majd elő.
A Deep-Fake technológiával már televíziós sorozat is készül
A digitális írástudatlanság az igazi piaca a fake-news anyagok széles körű terjedésének. Már televíziós sorozat is használja a hamis képkészítő programokat, és hírességek arcát generálja a hétköznapi szereplőkre. Az ITVW brit televíziós csatorna legújabb Deep Fake Neighbour vígjátékában Idris Elba, Adele vagy Harry Kane futballistára hasonlító hétköznapi szereplők vicces mindennapjai láthatók. A csalás már olyan méretűvé vált a szórakoztatóiparban, hogy egyes sztárok arcát felnőtt tartalmakat gyártó produkciókban is engedély nélkül felhasználják.
Az egyetlen cél a manipulálás
Az MI-technológiát fotók, videók és hangok manipulálására használják.
Nina Schick oknyomozó újságíró és a DeepFakes című könyv szerzője, aggasztónak tartja a helyzetet. Szerinte az „infokalipszis” nemcsak a szórakoztatóiparban okoz majd problémát, hanem a politikai életben is végzetes következményei lehetnek. A média teljesen elveszítheti hitelességét a valós életet reprodukáló manipulált információkkal.
A képgenerátorok használata pofonegyszerű
A technológia pillanatok alatt vesz mintákat az interneten található több milliárd képből. Az MI-képgenerátorok, például a Stable Diffusion programja szöveges leírásokból kreál teljesen hiteles fotót. A pápáról készült fénykép a Midjourney alkalmazással készült, amely elképesztően valósághű képet tud pillanatok alatt generálni.
Képhamisítás nemcsak a Photoshop óta létezik
Az első manipulált képeket 1912-ben az Underwood & Underwood amerikai testvérpáros készítette, akik úttörőnek számítottak a légi felvételek a szetereóképek és a hírfotózás területén. A kollázstechnikával készült képen Roosevelt elnök egy jávorszarvason ült.
Ezeken a fotókon, mai szemmel könnyen felismerhető a több felvételből összeállított analóg technika. A Photoshop képszerkesztő programoknál már komolyabb szaktudásra van szükség, hogy jó minőségű hamisítvány készüljön, de minden beavatkozás nyomon követhető.
Jó hír, hogy a gép még nem tud túljárni az eszünkön.
Az MI-vel készült fotóknál a programok a szöveges tartalmakat nem minden esetben értelmezik jól, és hibásan rakják össze a képet, amit az éles szeműek könnyen felismernek.
A pápa képhamisítása esetében például a legárulkodóbb jel a keze volt, ami a képgenerátor gyenge pontja. A szemüvegkereten is látható, hogy a képet egy program hozta létre. Nagyon sok esetben a szoftverek hat ujjat generálnak a fotón lévő személyekhez, mert nem tudják a sok információból kiszűrni a lényeget, és algoritmusokból teszik össze a képet. Ezek mind olyan rendszerhibák, amellyekkel könnyen felismerhetők a mesterségesen generált tartalmak.
Egy gép nem ismeri fel a fizikai törvényszerűségeket, nem tudja, mi az árnyék, mi a perspektíva.
Bár egyelőre ezt a technológiát inkább vicces mémek gyártására használják a fiatalok, csak idő kérdése, hogy a fejlesztők mikor rukkolnak elő a tökéletes programokkal.
Szerencsére a hamis képekkel manipulált híreket még nem fogadják el a hírügynökségek, mivel a félretájékoztatással a hitelességük kerülhet veszélybe, és etikai szempontok szerint sem korrekt egy igazolatlan anyagot megjelentetni.
A mesterséges intelligenciával készült képek dezinformáló hatása pedig óriási a mai internetes világban, ahol bárkiről bármi megjelenhet, és nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.