Korábban éveken keresztül élt az a legenda, hogy a minden idők egyik legnagyobb tudósának tartott Albert Einstein fiatalon megbukott matematikából. Bár egy-egy rosszul sikerült matekdolgozat után sokan vigasztalhatták magukat ezzel, valójában ez a történet nem igaz, a legendát azóta már megcáfolták. Most azonban egy másik Nobel-díjas tudós nyújt mentsvárat az iskolában kapott egyest otthon kimagyarázni próbáló nebulóknak: Moungi Bawendi.
Mint arra a Sciencealert cikke rávilágított, a francia tudós esetében szó sincs kreált városi legendáról. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2023-as kémiai Nobel-díjat a kvantumpontok felfedezéséért és fejlesztéséért ítélte oda, a díjakon három kutató osztozik: Moungi G. Bawendi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora, Louis E. Brus, a New York-i Columbia Egyetem professzora, valamint a Szovjetunióban született Alexei I. Ekimov, aki a New York-i Nanocrystals Technology nevű vállalat vezető kutatója.
Bawendi egyetemi indexe nem volt színötös, sőt, egy elégtelen is becsúszott neki az első kémiavizsgán. A 62 éves, tunéziai származású francia férfi mindig nagyon tehetséges volt ezen a területen, a középiskolában végig kiválóan teljesített a természettudományokban anélkül, hogy valaha is meg kellett volna erőltetnie magát. Amikor azonban az 1970-es évek végén egyetemistaként a Harvard Egyetemre került, rá kellett ébrednie, hogy már magasabb szinten kell teljesítenie.
Hozzászoktam ahhoz, hogy nem kell tanulnom a vizsgákra, úgyis könnyen sikerülnek
– árulta el ezzel kapcsolatban a tudós.
Ránéztem az első kérdésre, és nem tudtam rájönni a megoldásra. És a második kérdésre sem tudtam a választ
– emlékezett vissza Bawendi, aki végül csak 20 pontot ért el a maximális 100-ból, ami a leggyengébb eredmény volt a csoportjában.
Akkor azt gondoltam, hogy Istenem, itt a vége… Mit keresek én itt egyáltalán?
A tudós elmondta, hogy a kémiát szerette, de a vizsgákra való felkészülés művészetét is el kellett sajátítania. Meg kellett tanulnia, hogyan kell tanulni. Ezt követően már majdnem minden vizsgán 100 százalékos eredményt ért el.
Elképesztő teljesítmény: Karikó Katalin után Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapottKrausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. |
Bár az első rossz tapasztalata saját bevallása szerint is könnyen tönkretehette volna, de nem adta fel. Mint kiderült, jól tette, hogy kitartott álmai és céljai mellett, mert szakterülete legjobbjai közé emelkedett, amit a Nobel-díj is jól mutat.
A kutatási területének számító kvantumpontok olyan apró nanorészecskék, amelyek tulajdonságait, köztük a színüket is, a kvantummechanika szabályozza. Bár nem ő fedezte fel őket, Bawendi forradalmasította a precíziós és méretarányos előállításukhoz szükséges technológiát, és ezzel megnyitotta az utat a mai alkalmazásuk előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.