BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína kiesett a nyugati légitársaságok kegyeiből – egyre több járatot törölnek végleg

A Covid és az orosz–ukrán háború egyértelmű hatása, hogy a nyugati légitársaságok utasai egyre ritkábban kívánnak Kínába utazni, így több járat is feleslegessé válik. A légitársaságok fő problémája a megnövekedett üzemeltetési költségek és a hosszabb repülési idő, a helyzetet pedig a geopolitikai helyzet is csak fokozza.

Több nyugati légitársaság is szorosabbra fogja a gyeplőt és kevesebb járatot indít Kínába, mivel jelentősen visszaesett az oda utazók száma. Amikor Kína végül megnyitotta határait a Covid-korlátozások évei után, a nyugati légitársaságok készen álltak, hogy visszatérjenek a korábban nyüzsgő piacra. Tavaly a külföldi légitársaságok sietve állították vissza a közvetlen járatokat a világ második legnagyobb gazdaságába, amely korábban a bőségesen költekező turisták exportjáról volt híres – néhányan még a járatok számának növelését is tervezték. Egy év elteltével azonban a helyzet drámaian megváltozott.

A British Airways és a Lufthansa is sűrítette járatait Afganisztán felett, miután felértékelődött az afgán légtér relatív biztonsága.An Airbus A321-231 from Lufthansa takes off from Barcelona airport in Barcelona, Spain, on January 9, 2024. (Photo by Joan Valls/Urbanandsport/NurPhoto) (Photo by Urbanandsport / NurPhoto / NurPhoto via AFP), légitársaságok
Kína kiesett a nyugati légitársaságok kegyeiből – egyre több járatot törölnek végleg / Fotó: AFP

Jelenleg több nyugati légitársaság csökkenti az egy évvel ezelőtt visszaállított járatait, amit a légi közlekedési iparági elemzők a kínai gazdaság gyengélkedése miatti mérsékelt kereslettel magyaráznak. Az orosz-ukrán háború okozta magasabb üzemeltetési költségek és meghosszabbított repülési idők szintén nyomást gyakorolnak a nyugati légitársaságokra: az orosz légtér elkerülése miatt ezek a járatok kevésbé versenyképesek kínai riválisaikhoz képest, melyek előnyt élveznek a hazai utazók körében a kínai nyelvű személyzet miatt.

Tovább súlyosbítja a helyzetet a feszült geopolitikai helyzet, mely miatt több Kína és az Egyesült Államok közötti járat sem állhatott vissza teljesen,

miközben a nyugati turisták többnyire más célpontokat keresnek.

Ez már nem játék: kínai repülőgépek és hajók közelítették meg Tajvant

Kína 38 repülőgéppel és 12 hajóval közelítette meg Tajvant az elmúlt 24 órában – közölte szombaton a tajvani védelmi minisztérium. Az X-re fölkerült közlemény szerint 32 repülőgép át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. Majd behatolt Tajvan légvédelmi azonosítási övezetének északi, középső, délnyugati és keleti részébe. Peking megerősítette már többször, hogy soha nem mond le arról, hogy Tajvant Kína irányítása alá helyezze.

„A külföldi légitársaságok nem állították vissza olyan gyorsan a Kínába irányuló nemzetközi járataikat, mint ahogy a kínai légitársaságok visszaállították a Kínából induló nemzetközi járatokat” – mondta Steve Saxon, a McKinsey tanácsadó cég Kínával foglalkozó utazási, logisztikai és infrastruktúra-kutató csoportjának vezetője.  A Delta Air Lines is azok közé a légitársaságok közé tartozik, amelyek visszalépnek. A légitársaság megerősítette a CNN-nek, hogy elhalasztotta Los Angeles-Sanghaj járatának visszaállítását „a piacon tapasztalható utazási kereslet lassabb fellendülése miatt.”

A British Airways október 26-tól felfüggeszti londoni járatait a kínai fővárosba, Pekingbe, legalább 2025 novemberéig.

Ugyanezen a napon a Virgin Atlantic is utolsó járatát tervezi Sanghajból Londonba. A légitársaság szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy „nehéz döntés” volt felfüggeszteni a 25 éve indított útvonalat. Steve Saxon szerint az európai légitársaságokat érinti leginkább a helyzet Oroszország ukrajnai inváziójának következményeként.

Fokozódnak a kereskedelmi feszültségek: Kína most az európai tejtermékeket vette célba – dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben. A távol-keleti országba irányuló uniós tejipari export tavaly 1,7 milliárd eurót ért el, a lépés a két fél közötti kereskedelmi konfliktus legújabb fejleménye. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.