Európa rosszabb helyzetben van, mint a hidegháború idején

Az Európai Unió határain katonai fenyegetés jelentkezik, rosszabb a helyzet, mint a hidegháború idején volt, az Európai Uniónak fel kell készülnie minden lehetséges veszélyre – jelentette ki Brüsszelben csütörtökön Sauli Niinistö korábbi finn államfő, aki az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be az Európai Bizottság felkérésére készített jelentését Európa polgári és katonai felkészültségéről és cselekvési képességéről.

Sauli Niinistö beszédében hangsúlyozta, hogy a biztonság szavatolása minden fontos érték megőrzésének alapját képezi, biztonság nélkül a nyitott és demokratikus társadalmak nem képesek virágozni. 

A béke és a biztonság nem magától értetődő

Rendkívül fontos a béke és a biztonság szavatolása, ahogy ugyanis az ukrajnai háború is megmutatta, sem a béke, sem a biztonság nem magától értetődő. A béke és a biztonság szavatolásába sokat kell befektetni. Európa feladata, hogy biztonságot nyújtson a polgárai számára, és felkészítse őket minden kihívásra és veszélyre.

A veszélyek és kihívások között Niinistö egyebek mellett geopolitikai feszültségeket említett, és kijelentette:

A klímaváltozás is egyre szörnyűbb csapásokat mér az emberiségre, amint azt a valenciai áradások is megmutatták. 

Európának egységként kell felkészülnie a legrosszabbra, és arra megoldást kell találnia

A globális felmelegedés folytatódik, ami az éghajlati hatások csillapítását célzó beruházásokat sürget. „Fel kell készülnünk a legrosszabbra, hogy meg tudjuk akadályozni azok bekövetkezését” – mondta.

A súlyos veszélyek közepette a korábbinál fontosabb az együttműködés, a biztonság és az ellátás szavatolása, ha ugyanis egy tagállam nem érzi magát biztonságban, akkor az egész Európai Unió bajban van. „Ha válság sújtja az egyik tagállamot vagy az egész uniót, arra közösen kell reagálnunk” – húzta alá. Emlékeztetett, hogy a tagállamok szolidaritási és segítségnyújtási ígéretet tettek egymásnak az európai szerződésekben. Az európai készenlét fokozását célzó munkát tehát nem az alapoktól szükséges kezdeni. 

Az Európai Unió az egyre erősödő válságokra ez idáig csak gyors intézkedések meghozatalával, ad hoc megoldásokkal válaszolt. Ezzel szemben 

A volt finn államfő kiemelte, hogy amikor az EU veszélyekkel, kihívásokkal néz szembe, a legrosszabb forgatókönyveket kell követnie, legyen az járvány, elhúzódó aszály, jelentős kibertámadás vagy akár fegyveres agresszió egy vagy több európai uniós tagállam ellen. „Az ilyen válságok ma már nem elképzelhetetlenek, mint ahogy azt néhány éve gondoltuk” – fogalmazott Niinistö, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a kihívások egy időben is felléphetnek. 

A fő cél annak biztosítása, hogy az Európai Unió minden körülmények között működjön. Biztosítani kell, hogy minden releváns szereplő és forrás rendelkezésre álljon. Ennek a polgári és katonai védelem erősítése is szerves része – jelentette ki. A legalapvetőbb szolgáltatásoknak és ellátásnak elérhetőnek kell lennie a válságok során is. Ezért rendkívül fontos az uniós és nemzeti szintű felkészülés összekötése. 

Minden téren fel kell mérni a sebezhetőséget és elérni a biztonságot

A biztonsági felkészültségnek minden jövőbeli jogszabályban és beruházási programban szerepet kell kapnia – mondta. Fontosnak nevezte továbbá a társadalmi ellenálló képesség fokozását, hogy a polgárok, az egyes háztartások és a magánszektor is jobban felkészüljön a válságokra. Számba kell venni a sebezhetőséggel kapcsolatos kockázatokat, illetve a függőségeket, amelyekre válaszul egyebek mellett átfogó európai raktározási stratégia kidolgozása lehet az első lépés. 

Az EU és a NATO biztonsági együttműködési modellje 2022 februárjában megrendült, újra kell gondolni – jelentette ki. A védelem megerősítése sürgős, de egyben hatalmas feladat is – tette hozzá. Sok év beruházásának elmaradása után a védelmi kapacitást meg kell erősíteni, a katonai képességeket fel kell fejleszteni, továbbá 

„Mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, annak érdekében, hogy felkészüljünk a legrosszabbra” – javasolta Niinistö, majd hozzátette, hogy ez nemcsak nyilatkozatokat jelent, hanem új beruházások kezdeményezését, valamint a katonai kapacitás terén jelentkező tagállami képességek töredezettségének felszámolását. 

„Noha a saját érdekünk is ezt diktálja, mindez azért is szükséges, hogy Ukrajnát mindaddig támogatni tudjuk, ameddig csak szükséges.”

Elmondta, az EU nem katonai szereplő ugyan, de nem csak katonai képességek fejlesztésével járulhat hozzá a közös védelemhez. Hozzájárulhat azzal is, hogy olyan politikákat folytat, olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszközöket fejleszt és kapacitásokat épít ki, humanitárius segítségnyújtási modelleket alkot, logisztikai támogatásokat fejleszt, amelyekre szükség lehet egy katonai konfliktus esetén.