Biden búcsúajándéka: potenciális nukleáris célponttá válhatnak a NATO-tagországok – a régiónk is érintett

Joe Biden amerikai elnök „búcsúajándékot” küldött végleges távozása előtt az Oroszország támadását több mint ezer napja hárító ukránoknak: lőhetik az oroszországi támadókat saját országuk területén – de korlátozásokkal. Amerikai sajtóhírek szerint csak az ATAMCS amerikai gyártmányú taktikai rakétákkal és kizárólag a kurszki területre érvényes a washingtoni kilövési engedély.

Biden „búcsúajándéka” jól jött Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ez jól jött, mert rögtön megerősítette, intézményesítette a nukleáris fegyverek bevetésének, az „atomküszöbnek” az alacsonyabbra vágását. Washington – mint azt a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa közleményében rögzítette – „nem lepődött meg” a moszkvai lépésen, és nem válaszol, vagyis nem tervezi saját atomfegyver-doktrínájának (nuclear posture) a módosítását. A doktrínamódosítást Oroszország a közelmúltban már végre is hajtotta, majd közölte, a 2020-ban elfogadott legutóbbi változat érvényét veszti ezzel.

Ennek a november 19-i eseménynek a jelentőségét az adhatta meg, hogy Moszkva jelezni akarja: nincs ínyére, ha a csalódott Nyugat – amelynek egy része Kamala Harrist és a demokratákat várta a Fehér Házba – most hasznot húzna a nem várt fordulatból, és kihasználná a köztes hatalmi állapotot. Akkor, amikor Biden végleg lelép a politikai színpadról, de a törvényesen megválasztott utódot, Donald Trumpot még nem iktatták be.

A sebtében közzétett nyolcoldalas, 26 pontból álló dokumentum nyomatékosítja: 

Azaz ez az elv akkor érvényes, ha az említett nem atomhatalmak az atomhatalmakkal közös vállalkozásban hajtanak végre olyan támadásokat, amelyek veszélyeztetik az Oroszországi Föderáció (vagy a vele „államszövetségben” létező Belorusszia) stratégiai érdekeit. Vagyis meglehetősen önkényes kritériumokhoz (Moszkva önmaga dönti el, mit tekint „stratégiai érdekeinek”) kötik a nukleáris fegyverek bevetését. Gyakorlatilag az Ukrajnát aktívan, katonailag-pénzügyileg segítő valamennyi nyugati ország besorolható ebbe a kategóriába.

A minapi atomdoktrína-megerősítés 20. pontjában ez a megfogalmazás áll: „Az atomfegyverek bevetéséről a döntést az oroszországi elnök hozza meg.” Elemzők szerint ugyanakkor korábban egy háromtagú legfelső grémium dönthetett e kérdésben (a feltételezett tagjai az oroszországi elnök, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök lehetett). Jegyezzük meg: az Egyesült Államokban és Franciaországban is egyetlen ember, az elnök, míg Nagy-Britanniában a miniszterelnök dönt ebben annak ellenére is, hogy formailag a fegyveres erők főparancsnoka a brit uralkodó. 

Indiában, Pakisztánban (mindkét államnak 130-160 nukleáris robbanófej lehet a birtokában) bizottság dönt. Habár Kínáról alig vannak információk, az amerikai Aggódó Tudósok Uniója szerint testületi döntést hoznak e kérdésben.

Nem valószínű, hogy az orosz elnök most nyomná meg a piros gombot

Olyan támadásokra is reagálhat Moszkva termonukleáris fegyverei bevetésével, amelyeket hagyományos eszközökkel, fegyverekkel hajtanak végre, de amelyek Oroszország stratégiai létérdekeit fenyegetik. Vlagyimir Putyin rögvest alá is írta a korábbiakat megerősítő régi-új atomfegyver-doktrinát (Az Oroszországi Föderáció atomfegyver-elrettentési állami politikájának a megerősítése), amely az oroszországi elnök kézjegyével ellátva már 2024. november 19-én hatályba is lépett. Azaz a dokumentum címében is benne foglaltatik a „megerősítés” szó.

Az Egyesült Államok hadserege által is népszerűsített „stratégiai bizonytalanság” jegyében mindenesetre eléggé homályosak a megfogalmazásai. Ez megkönnyíti az új oroszországi doktrínamegerősítés, -módosítás esetleges alkalmazói döntéseit, miközben még inkább elrettentheti azokat, akik ellen irányul. Noha nem valószínű, hogy az orosz elnök éppen most – az amerikai elnökválasztás utáni „bénakacsa-állapotban” – valóban megnyomná a képzeletbeli piros gombot, és több ezer termonukleáris robbanófejet indítana nyugati célpontok ellen, a nukleáris világégés veszélye mégis valósabb, mint valaha.

Katonai elemzők térségünkben 

• Ukrajna mellett 
• Lengyelországot, 
• Romániát, esetleg 
• Csehországot 

látják az oroszországi atomtámadások legvalószínűbb célpontjaiként. 

Mindkét kelet-közép-európai országban amerikai katonai bázisok vannak. Lengyelországban a redzikowói, pillanatnyilag még az amerikai haditengerészet irányítása alatt működik az Aegis Ashore ballisztikus rakétaelfogó támaszpont, amely idén vált bevethető állapotúvá. Hasonló a helyzet a romániai Deveselu 2016 óta operatív rakétaelfogó bázisával. Mind a romániai, mind a lengyelországi rakétaelfogó bázist kiszolgálja a csehországi Brdyben az X hullámsávban működő aktív rakétafigyelő radar. Emiatt Csehország is rákerülhet az oroszországi stratégiai csapásmérők kiemelt célpontokat tartalmazó listájára. Amerikai források szerint a Pentagon a bukaresti kormánnyal együttműködve Kelet-Közép-Európa legnagyobb NATO-légitámaszpontjává fejleszti a Konstanca kikötővárostól alig félórányi autóútra lévő Mihail Kogalniceanu bázist.