Az elmúlt hónapokban több európai országban is kipróbálták a négynapos munkaheteket, ennek az új munkamodellnek az előnyei a közelmúltban a figyelem középpontjába kerültek.
A négynapos munkahét potenciális termelékenységi előnyei mellett pozitív hatással van az alvásra is. A MattressNextDay egy közelmúltbeli tanulmánya szerint azok az alkalmazottak, akik heti öt nap helyett négy napot dolgoznak, képesek éjszakánként egy órát pluszban aludni – írja az Euronews.
Az európaiak átlagosan körülbelül hét órát alszanak, bár ez a szám olyan tényezők függvényében változik, mint
A kutatás 36 európai ország adatait vizsgálta annak érdekében, hogy megtudja, melyik a legjobb és a legrosszabb munka-alvás egyensúly szempontjából. Hollandia ebben a mutatóban a legjobb országok közé került, míg Törökország az egyik legrosszabb lett az összevetésben.
A munka és az alvás egyensúlya kulcsfontosságú a produktív és egészséges megőrzéshez. Csábító az alvás és a munka feláldozása, de a valóság az, hogy elegendő pihenés nélkül a fókusz, a kreativitás és a döntéshozatal szenved – nyilatkozta Martin Seeley, a MattressNextDay vezérigazgatója. Hozzátette: a minőségi alvás segít feltöltődni, hogy a legjobb teljesítményt nyújthassuk, és megbirkózhassunk a nap kihívásaival. Az egyensúly megtalálása nemcsak az időbeosztás irányítása, hanem annak megértése, hogy a jó alvás elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez és jóléthez.
Hollandia a legjobb a munka és az alvás egyensúlyát illetően Európában. A Science Advances 2016-os tanulmánya szerint a hollandok átlagosan nyolc órát és öt percet alszanak. Az országé ráadásul az egyik legrövidebb munkahét a kontinensen, átlagosan 32,2 munkaórával.
A Gallup tanácsadó és elemző cég jelentése alapján mindkét tényezőt figyelembe véve Hollandiában az egyik legmagasabb a munkával való elégedettség és az önbizalom aránya a világon, amelyet csak
múl felül.
Ez a magas munkával való elégedettségi arány segíthet a vállalatoknak megtartani az alkalmazottakat, ezáltal megtakaríthatja az újrafelvételi és átképzési költségeket.
A Gallup jelentése szerint a holland dolgozók a legkevésbé stresszesek közé tartoznak a világon, a lista másik végén a görög, máltai és ciprusi munkatársak állnak. Úgy tűnik, az egyik szokás, amely segíti a hollandokat az ilyen minőségi alvásban, hogy a reggeli kávét a szabadban isszák, így a lehető legtöbb korai napfényt szívják magukba. Ez a gyakorlat segíthet a cirkadián ritmus szabályozásában, és elősegítheti a jobb alvást és a termelékenységet.
Ausztriában is nagyon jó a munka-alvás egyensúly, az alkalmazottak itt átlagosan heti 33,6 órát dolgoznak.
A MedUni Wien szerint az osztrákok átlagosan hét-nyolc órát alszanak naponta. A sógoroknál ráadásul nemcsak a munkahetek rövidek, de a túlórák is jelentősen korlátozottak, több vállalatuk például rugalmas munkaidőt kínál.
Az erős kormányzati politikák és munkaügyi törvények, valamint a számos csökkentett munkavégzési lehetőség – mint például a munkamegosztás –, szintén segítenek abban, hogy az új szülők, családok és más emberek megkapják a szükséges támogatást.
Norvégia is dicséretes munka-alvás egyensúllyal büszkélkedhet, az alkalmazottak átlagosan heti 33,9 órát dolgoznak ott. A norvégok azt is értékelik, hogy minél több friss levegőt kapjanak, és olyan szabadtéri tevékenységeket végezzenek, mint a síelés, túrázás és kajakozás. Ennek a koncepciónak még neve is van: Friluftsliv, amit „szabad levegős élet”-nek fordíthatnánk.
A rengeteg kültéri tevékenység hozzájárul az egészség és az alvás javításához is. Ezen felül csökkenti a stresszt és hangulatjavító előnyökkel is rendelkezik, valamint olyan egészségügyi problémák esetén is segíthet, mint a magas vérnyomás és az alacsony D-vitamin-szint. Norvégiában a hálószobákat hűvösen tartják, ami szintén hozzájárul a jobb alváshoz, a párok pedig gyakran használnak külön takarókat vagy paplanokat, hogy csökkentsék az alvászavarokat. A norvég szaunakultúra szintén sokat segít a mélyebb, minőségibb alvás elérésében.
A munka és alvás egyensúlyának ezen eredményei nagyon hasznosak lehetnek a vállalkozások számára, és arra ösztönzik őket, hogy olyan irányelveket hajtsanak végre, amelyek támogatják a munkavállalók munka és magánélet közötti jobb egyensúlyát.
Törökország, Szerbia és Montenegró azon országok közé tartozik, ahol a legrosszabb a munka-alvás egyensúly. Ez nemcsak a munkahelyi termelékenységet befolyásolhatja, hanem rossz hírt is jelenthet az egyéni jólét számára.
A törökországi alkalmazottak dolgoznak a legtöbb órát Európában, az átlagos heti munkaidő 44,2 óra, ami megnehezítheti a kellő pihenést és kikapcsolódást. Egy 2021-es ScienceDirect tanulmány megállapította, hogy a világjárvány idején a pszichológiai szorongás volt az egyik fő alvászavaró tényező a török emberek számára. Ezt magasabbnak találták a férfiaknál, a házasoknál és a gyermekeseknél.
is fokozottan fenyegeti a pszichés szorongás, ami befolyásolja az alvást.
Törökországban is jelentősen magas az alvászavarral küzdők száma, az ország jelenlegi instabil gazdasági helyzete pedig tovább súlyosbítja ezt. Az égig érő infláció, a magas kamatlábak, a magas munkanélküliség és a szinte megfizethetetlen lakáspiac azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak gyakran hosszabb műszakokat és több munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a szükségleteiket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.