Rá is fizethet a BKK a spórolásra

A legrosszabbul teljesítő BKK-s jegy- és bérletautomata is a havi üzemeltetési díjának körülbelül a tizenötszörösét termeli ki – erről a jegykiadó automaták (TVM) működését jól ismerő források beszéltek a VG-nek. Ezért okozott szakmai körökben értetlenséget, hogy a BKK kedden bejelentette: a készülékek számát mintegy 15 százalékkal csökkenti. A fővárosi közlekedésszervező lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, hogy eddig összesen 372 gépet szereztek be, de pontosan nem tudta megmondani, hogy hány automatát vonnak ki a forgalomból. Információink szerint 68 darabról van szó, tehát majdnem minden ötödik – a közöltnél valamivel több – berendezéstől van szó.

Egy TVM havi üzemeltetési díjának mértékéről úgy értesültünk, hogy azt nagyjából 17 havi bérlet eladása már fedezi. Ezt a BKK-tól kapott adatok megerősítették: 300 automata havi üzemeltetési költsége 2021-ben maximum nettó 153 ezer forinthoz közelít darabonként, a további 72 automatánál ugyanez legfeljebb szűk 216 ezer forint. 

Ez azt jelenti, hogy egy hónapban összesen 61,31, egy évben 735,87 millió forintba kerül az üzemeltetése a komplett hálózatnak. Kérdés, hogy a 68 kivonni tervezett TVM-et mekkora részben adják az olcsóbb, illetve a drágább üzemeltetésű gépek, mindenesetre az ezzel remélt megtakarítás a 120–170 millió forint közötti tartományban lehet. Csakhogy ez az eredmény eltörpül a TVM-ek által generált forgalom mellett.

A pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben átlagosan havi nettó 3,35 milliárd forintot hoztak a konyhára a gépek, 2020-ban ez a Covid miatt értelemszerűen visszaesett és 1,97 milliárdot ért el, az idén június 30-ig pedig 1,65 milliárd forint bevétel realizálódott a teljes automatahálózaton egy hónap leforgása alatt. Vagyis két éve több mint 40 milliárd forintot költöttek el az utasok ezeken a berendezéseken, ami tavaly a 24 milliárdhoz közelített, a 2021-es terv pedig tudomásunk szerint 31 milliárddal kalkulál. Figyelembe véve, hogy ebben a hároméves ciklusban a BKK teljes értékesítése 69 és 43 milliárd volt, az idén pedig 55 milliárd forint lehet, megállapítható, hogy a TVM-eken a teljes jegy- és bérleteladások több mint fele, hozzávetőleg 56 százaléka bonyolódik le. 

Egy ilyen fajsúlyos értékesítési csatorna megbolygatása tehát nem tűnik megalapozottnak, és negatívan érintheti a tömegközlekedés bevételeinek alakulását. Ráadásul úgy, hogy a ritkítás következményeképp megspórolt összeg az automaták forgalmához viszonyítva mindössze 0,3-0,5 százalék.

Különösen fájó a fűnyíróelvszerű eljárás: ugyan a BKK ígérete szerint figyelembe veszik a használati statisztikákat, de a lapunk által látott koncepció egyszerűen megszüntetne legalább egy TVM-et azokon a helyszíneken, ahol több van. Ahol eddig kettő működött, ott egy maradna, ahol három, ott kettő, ahol négy, ott három, ahol ennél több, ott pedig kettővel csökkenne a számuk. A hálózat visszavágása ráadásul rontja a szolgáltatást, és kényelmetlenséget okoz az utazóközönségnek, ami a tömegközlekedéstől való általános elfordulás időszakában nem logikus.

A BKK azonban nem tart ilyen hatásoktól. 

Jelenleg sincsenek már olyan mértékben kihasználva az automaták, mint a 2014-es bevezetésükkor. Az online értékesítés felfutása mellett egy esetleges 15 százalékos csökkenés nem jár kockázattal

 – fogalmaztak. Cáfolták, hogy az internetes vásárlás megugrása csak a világjárványnak tudható be, ami lassulhat a koronavírus eltűnésével, mivel a tapasztalataik szerint egyre nő a visszatérő mobiljegyvásárlók száma, valamint az értékesítési csatornák közötti átrendeződésre is számítanak. Mindez azonban a VG által megismert, vonatkozó fővárosi szintű dokumentum szerint is csak lassú tendencia lehet: még a 70 milliárdosra becsült 2024-es értékesítési év során is 29 milliárd folyhat be a mobiljegyből és ugyanennyit a TVM-ektől. Nem mellékesen az automaták már 2016-ban produkálták ezt a volument. 

A BKK mindenesetre kitért rá, hogy jelenleg is dolgozik a mobiljegyként értékesített termékportfólió bővítésén, a vonaljegy bevezetése az év végén megtörténhet.