késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Van-e értelme a szombati munkanapnak?
Nemzetgazdaságilag nehezen indokolható, hogy a szentestét most szombaton le kell dolgozni – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. A munkanapcseréket anno azért vezették be, hogy a nemzeti ünnepeket így kiegészítve különösen hosszú hétvégék jöjjenek létre, ám a GDP legnagyobb részét adó vállalatok termelése a központi munkanap-tologatásokhoz nem feltétlenül igazodik. Egy autógyár, ha igény van rá, akár vasárnap is termel.
Ráadásul ha nem dolgozunk, az még kedvező is lehet a gazdaságnak.
"Segíthetett, hogy idén augusztus 21. munkaszüneti nap volt” – emelte ki Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Ezzel élénkülhetett a turizmus, nőhetett a szállodák forgalma, hiszen a hétvégével együtt négy napig nem kellett dolgozni, miután a péntek is pihenőnap volt. A fogyasztás élénkülése pedig a GDP-t is növeli.
Termelési oldalról elméletileg hiányozna, ha nem dolgoznánk le szombatonként a munkaszüneti napokat, elemzők szerint azonban mégsem biztos, hogy ennek érdemi hatása lenne. „Nagyon alacsony lehet a termelékenység azokon a szombatokon, amikor dolgozni kell” – vélekedett a Balatoni András. Kiemelte: a német vagy a londoni anyavállalatnál nagyon valószínűtlen, hogy azon a napon éppen ők is dolgoznának.
A jövő év mégis különbözhet a többitől, a szökőnaphatás picit segíthet a gazdasági teljesítményen (a február 29 napos lesz 2016-ban, és a hónap utolsó napja hétfőre esik). Ez abból adódik, hogy a szökőnapnak nincs köze az áthelyezéshez, vagyis az teljes értékű munkanapnak számít. Néhány elemző arra számít, hogy egy-két tizeddel megdobhatja a nyers GDP-adatot a szökőnap, a munkanaphatástól megtisztított és szezonálisan igazított adatra ez azonban nem lesz igaz. Balatoni András rámutatott: „A gazdaság teljesítményének megítélésekor a szakértők egyébként is a munkanaphatástól megtisztított indexeket figyelik.”
VG-szakértő: Herczog László, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa
A munkanap-áthelyezések gyakorlata az 1990-es évek elejére vezethető vissza. Azt, hogy mely napokat mikor kell ledolgozni, a mindenkori kormányok és az azóta megszűnt Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyhangú döntése alapján határozták meg. Olyannyira komolyan vették az OÉT szerepét, hogy az 1992-es munka törvénykönyvébe bevették, hogy a tanácsnak egyetértési joga van a munkanap-áthelyezésekről. Akkor is és most is kérdés, hogy van-e értelme ezeknek az áthelyezéseknek, hiszen ahol például folyamatos a termelés, ott nem értelmezhető, ahol pedig nem dolgoznak hétvégén, ott úgyis szabadnapot vesznek ki az áthelyezett napokra. Sőt van munkáltató, amely kötelezően kiíratja ezeket a munkanapokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.