Hátszelet kaphat a geotermia

Megváltozik-e az új energiastratégiában az atom-szén-zöld mostani prioritása?

Az eddigi hármasból biztosnak látszik az atom- és a megújuló alapú energia szerepe, viszont a szén- és a ligniterőművek európai üzleti környezete nagyon megromlott az emelkedő szén-dioxid-árak és a klímapolitikai törekvések miatt. Mivel a Mátrai Erőműnek lényeges a szerepe a hazai energiaellátásban, egyeztettünk a társaság tulajdonosaival és menedzsmentjével, ők szintén érzik ezt a problémát, és jelezték az alacsony karbonkibocsátású jövőkép iránti elkötelezettségüket. A társaságnál olyan fejlesztésekben gondolkodnak, amelyek mellett a Mátrai Erőmű úgy játszhat továbbra is kulcsszerepet az energiatermelésben, hogy illeszkedik a jövőbeni alacsony karbonkibocsátáshoz.

Nő a hullámzóan termelődő napenergia hasznosítása Magyarországon. Leteszi a voksot az energiastratégia valamilyen konkrét áramtárolási mód mellett?

Valóban, amiatt, hogy exponenciálisan emelkedik az időjárásfüggő, főleg a naperőművi termelés, olyan rugalmas képességekre van szükség, amelyek segítik ennek integrálását a villamosenergia-rendszerbe. Erre többféle megoldás is rendelkezésre áll. A rendszer egyensúlyban tartásához rugalmas szolgáltatást nyújthatnak a jól szabályozható gázerőművek, az áram-külkereskedelem, egyes iparvállalatok (a felhasználásuk visszafogásával), és opció az említett tárolás is. Az utóbbi területen máris versenyeznek a fejlesztések, bizonyára átviteli és áramelosztói szinten is jelentős szerepük lesz a helyi szűkületek kiváltásában. Három nagyobb projekt már elkészült, részben állami támogatással.

A szabályozó hatóság is keresi a maga területén az eszközöket, és jót tenne a piacnak, ha további, a rendszerszabályozást segítő technológiák is belépnének. A nagyon rövid reakcióidejű beavatkozásra egyébként már kiforrott, lítiumionos tárolási mód áll rendelkezésre, de képesnek kell lennünk a többórás és a szezonális tárolásra is, az utóbbi a nyáron tárolt áram télre történő elraktározását szolgálná. Ezért olyan kísérleti projekteket kell indítani, amelyekben a magánszektor szereplői pályázhatnának költségvetési támogatásra, mégpedig úgy, hogy a hálózati szektor határozná meg, milyen rugalmas szolgáltatásra van szüksége.

A teljes interjút a Világgazdaság keddi számában olvashatja