Jövőre tovább gyorsulhat a magyar GDP-növekedés

Az idén 5, jövőre 5,5 százalékos növekedést várunk Magyarországon – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az egyes ágazatokban jelentős eltérésre számíthatunk, a szolgáltatásokban lassabb lehet a talpraállás. Az uniós helyreállítási alapból az év végén érkező pénzek inkább a jövő évben támogathatják a bővülést, ezért gyorsulhat 2022-re a növekedés.

A második negyedévben 5 százalék lehet az infláció, az adószűrt maginfláció 3 százalék körül alakulhat

– mutatott rá Török Zoltán. A fogyasztói árindex hullámozhat, az éves átlag 4,1 százalék lehet, jövőre pedig 3,4 százalék. Az idei drágulás kilóghat a 2–4 százalékos jegybanki célsávból, jövőre ugyan a 3 százalékos MNB-cél felett, de a toleranciatartományon belül alakulhat. Várhatóan nem lesz szükség a monetáris politika változtatására az idén, igaz, a piac szigorítást áraz. A forintárfolyam támogathatja az MNB-t a kamatszintek tartásában, mivel a tavalyi leértékelődés után stabil, enyhén erősödő forintárfolyam jöhet, az év végére 350-es kurzus körül alakulhat az euró–forint kereszt.

Kilőhet az USA gazdasága

Az idén 6-7 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) az Egyesült Államokban, amire 1984 óta nem volt példa – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank tengerentúli piacok szakértője. A részvénypiacok már beárazták ezt a jelentős bővülést, túlvásárlás nem figyelhető meg. Gazdasági oldalról nem látható olyan ok, amely megtörheti a kedvező folyamatokat.

Az élet több tagállamban visszatért a közel normális kerékvágásba az Egyesült Államokban.

A munkaerőpiaci adatok javulnak, de még mindig 8 millióval kevesebben dolgoznak, mint a járvány előtt, és várhatóan lassan tér vissza a foglalkoztatottsági szint. Márciusban közel 4 százalékkal nőtt a fogyasztás, ami az 1800 dolláros stimulus check mellett a növekvő bértömegnek köszönhető.

Az új megrendelések és megrendeléshátralékok magasak. Minden elegendő lenne a gyors gazdasági bővüléshez, azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) is támogatja a növekedést. Amíg a teljes foglalkoztatottság és a 2 százalékos átlagos infláció nem teljesül, addig nem változik a monetáris politika. Az idén még biztosan nem módosul a monetáris politika, több jelentés 2022 végére teszi ezt. Blahó Levente szerint először a közvetlen pénzügyi támogatást vonhatják vissza, ezután a mérleg leépítése, majd kamatemelés jöhet.

Európában tovább maradhat az alacsony kamatkörnyezet

Tavaly 6,6 százalékkal esett vissza a GDP, amit az idén legalább 4 százalék követhet

– mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank EU-szakértője. A vállalkozói bizalom magas, a fogyasztói bizalom most kezd visszatérni a válság előtti szintre. A feldolgozóipar hasít, a szolgáltató szektor kezd magára találni.

A lakosságnál megfigyelhető a visszatartott fogyasztás, ami a felhalmozódó megtakarításokban testesül meg – a normális 12-13 százalékos megtakarítási ráta 20-25 százalékra ugrott. A gazdaság nyitása után a felhalmozódott kereslet berobbanhat. A hitelkiáramlási mutatók 4-5 százalékra nőttek, a lakásárak enyhén emelkedtek. A kurzarbeitnek köszönhetően széles maradt a fogyasztói bázis, inkább a ledolgozott munkaidő csökkent. A külső kereslet elképesztően erős tavaly szeptember óta, és a nyitás után a belső kereslet is könnyen felfuthat. A külső kereslet jelentős kapacitásbővítéseket hozott.

A hirtelen kereslet okozhat sokkot költségoldalon, azonban gyors normalizáció esetén átmeneti tényezők emelhetik az inflációt

– hívta fel a figyelmet Pálffy Gergely. Az olajárak beesése miatt defláció volt tavaly, ez azonban alacsony bázist teremtett, az átmenetileg magas infláció azonban egy százalékra eshet az egyszeri tényezők kifutása után, és 1,5 százalékon stabilizálódhat. Mivel 2 százalékos inflációs cél van, ezért az tényleges drágulás elmaradhat ettől, ami az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának állandóságát hozhatja.