Tíz százalék feletti lökést adott a boltoknak a felvásárlási láz

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint februárban 10,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A bővülés a három fő kategóriából kettőre kiemelkedően jótékonyan hatott, mert míg az üzemanyag-értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene csak 1,8 százalékkal nőtt, addig az élelmiszerboltok eladásai 10,7, az iparcikk üzletek forgalma pedig 11,4 százalékkal lőtt ki éves alapon.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma a korábbiakkal megegyező ütemben, harmadával nőtt. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban arra lehet számítani, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomból jelenleg kevesebb mint 7 százalékkal részesedő terület aránya tovább bővül. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a napi fogyasztási cikkeket vagy éttermi ételt forgalmazó kereskedők átmenetileg könnyebben térhetnek át a házhoz szállításra. Az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelmi tevékenységek a veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak annak érdekében, hogy a járvány terjedésének lassítását segítve bevásárlás helyett is egyre többen maradhassanak otthon.

A január–februári összesített forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A február végén kialakult felvásárlási láz a KSH becslései szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 11 százalékos bővüléséből 5,7 százalékpontot magyaráz, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének 11,3 százalékos növekedéséből 7 százalékpontot, a gyógyszer-, gyógyászati és illatszerüzletek esetében a 16 százalékos bővülésből mintegy 10 százalékpontot.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal növekedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 11,4 százalékkal nőtt. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (24 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (16 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (15 százalék), a bútor-, műszakicikk- (7,4 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (7 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (0,4 százalék). Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 33 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.

A februári adat után várhatóan a márciusi még látványosabb növekedésről árulkodik majd, hiszen a veszélyhelyzet kihirdetését követően az áruházláncok arról számoltak be, hogy a karácsonyi bevásárlás időszakot jellemző forgalommal szembesültek. És mivel nemcsak liszt, a cukor és a vécépapír iránt mutatkozott extrém többletkereslet, könnyen sokéves kiskereskedelmi rekordokat dönthet az első tavaszi hónap.

A minisztérium óva int a felesleges tartalékolástól

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma a korábbiakkal megegyező ütemben, harmadával nőtt.

A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban arra lehet számítani, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomból jelenleg kevesebb mint 7 százalékkal részesedő terület aránya tovább bővül. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a napi fogyasztási cikkeket vagy éttermi ételt forgalmazó kereskedők átmenetileg könnyebben térhetnek át a házhozszállításra. Az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelmi tevékenységek a veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatók annak érdekében, hogy a járvány terjedésének lassítását segítve bevásárlás helyett is egyre többen maradhassanak otthon.

A márciusi adatokban várhatóan még markánsabban tetten érhetőek lesznek a koronavírus-járvány közvetett hatásai. A felhalmozott készletek miatt a későbbiekben lassulhat az értékesítés, a nem napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben a nyitvatartási és kijárási korlátozások miatt átmenetileg csökkenhet a forgalom.

Cseresnyés Péter jelezte: Magyarországon a kiskereskedelmi áruellátás biztonságos, a napi fogyasztási cikkek folyamatosan hozzáférhetőek. Egyetlen háztartásban sincs tehát szükség készletfelhalmozásra, a minisztérium ennek megfelelően a továbbiakban is a valós szükségletek szerinti vásárlásra kér mindenkit.