Csehország babérjaira tör a magyar e-kereskedelem

Csehországot több éve a közép- és kelet-európai régió e-kereskedelmi sikertörténeteként emlegetjük. Az országban kifejezetten jól teljesít az online szektor, aminek eredményeként ma a teljes kiskereskedelem mintegy 10 százalékát biztosítja. Magyarországon ez a szám 5 százalék körüli.

Hasonló mértékű különbség tapasztalható a webáruházak számában is.

Míg Csehországban hozzávetőlegesen 40 ezer webáruház működik, addig a hazai piacot mintegy 16-17 ezer online shop alkotja. Nem véletlen, hogy számos online marketinges és e-commerce szakértő Csehországot a kelet és a nyugat közötti határvonalnak tartja; az online kiskereskedelmi részesedés, webáruházak száma, a piacvezetők éves árbevétele, a piac köré épülő szolgáltatói szektor mind azt támasztja alá, hogy Csehország egy erős kezdéssel maga mögött hagyta a régiós vetélytársait.

A cseh e-kereskedők kezdik kinőni az országot, ezért nem meglepő módon a külföldi piacnyitásban látják a megoldás kulcsát. Egy online marketinggel foglalkozó cég felmérése szerint minden hatodik cseh online áruház rövidtávú tervei között szerepel a külföldi terjeszkedés. Elsősorban azokat a piacokat részesítik előnyben, ahol a megszerzett piaci tapasztalat jól kamatoztatható, a logisztikai szektor képes kiszolgálni az igényeiket, de a piac telítettsége alacsonyabb, mint az anyaországukban.

A cseh e-kereskedők számára Szlovákia a saját egységes piacuk részét képezi, így most az elsődleges célterületek közé Magyarországot, illetve a már EU tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamokat sorolják, elsősorban Horvátországot és Szlovéniát. Ráadásul az utóbbi évek tapasztalatai arra is felkészítették a cseh szereplőket, hogy a lengyel és a német nyitás során jó eséllyel induljanak a piaci részesedésért folytatott versenyben.

Így biztosak lehetünk abban, hogy a Csehországból érkező versenyképes szereplők a magyar piacon is kellő potenciált fognak képviselni.

Magyarországon nem kell bemutatni a cseh e-kereskedők potenciálját és erős piacszerzési törekvését. A hazai e-kereskedelem legnagyobb szereplői közül kettő cseh tulajdonban lévő áruház (Mall és Alza), ráadásul egyre több közepes méretű termékspecializált shop érkezése várható a magyar piacon.

Ugyanakkor a hazai e-kereskedőkről is érdemes beszélni, akik többet között Csehországot tartják ígéretes piacnak. Ma még egyáltalán nem jellemző, hogy a magyar e-kereskedők cseh webáruházakat nyitnak, de egyre többen érdeklődnek az egységes szlovák és cseh piac iránt. A hazai szereplők közül az edigital.cz webáruház említhető, amely 2010 óta a hazai piacvezető Extreme Digital csehországi online áruháza.

Külföldi piacnyitás tervezése esetén a célpiac meghatározása rendkívül nagy jelentőséggel bír.

Az úgynevezett érett piacokon a piacvezető szereplők jelentős dominanciával rendelkeznek, így az évek alatt felosztott piacokon rendkívül munkaigényes és költséges a piaci részesedés megszerzése. A kevésbé telített piacokon mindez könnyebb és kevésbé költséges, ám a megszerezhető profit nagysága is alacsonyabb lehet.

Fontos figyelembe venni a logisztikához és humán erőforrásokhoz köthető költségeket is, amelyek Európa országaiban jelentősen eltérhetnek egymástól. Míg a CEE régió országaiban jellemzően a legolcsóbb szolgáltatásokkal találkozunk, Nagy-Britannia, Németország és a Benelux államok szolgáltatói szférája jellemzően kifejezetten drága.