Vidéken jellemzően 25–34 éves kor között válnak ingatlantulajdonossá a fiatalok, míg Budapesten ez a szám akár tíz évvel is kitolódhat – derült ki az Otpotthon és az OTP Bank közös kutatásából, amely rávilágít arra is, hogy a CSOK Plusz csökkentheti a szakadékot a fővárosi és a vidéki fiatalok első lakáshoz jutási kilátásai között.
A most bejelentett CSOK Plusz által kínált állami kamattámogatás és hitellehetőségek elősegíthetik, hogy
az ingatlanpiac a vártnál hamarabb mozduljon ki a jelenlegi gödörből
– mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.
A CSOK Plusz részleteinek kidolgozása még várat magára, de az már látszik, hogy az új családi otthonteremtési támogatás az első lakás vásárlásánál életbe lépő 10 százalékos önerő bevezetésével kibővíti a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeit. Az Otpotthon és az OTP Bank felmérése szerint a hazai ingatlantulajdonosok többsége (52 százalék) 25–34 évesen vette meg első ingatlanát, ám a budapestiek kevésbé derűlátók, csak 35–44 éves korukra bíznak abban, hogy lakáshoz juthatnak. A jelenlegi keresleti-kínálati piacot befolyásoló fájdalompont, hogy
a saját ingatlannal még nem rendelkező válaszadók közel fele nem bízik abban, hogy valaha is saját lakáshoz tud jutni.
Az elmúlt időszak lakásár-növekedése, a magas havi törlesztőrészletek és az átlagos reálbérek az ingatlankeresők lehetőségeit is átformálták, ami lelassította az adásvételeket. Ez a helyzet most változhat.
Hullámokat indíthat az ingatlanpiacon a szerdai bejelentés, ennyibe kerülnek a CSOK Plusznak megfelelő lakásokA CSOK Pluszra jogosult, gyermekvállalást tervező házaspárok várhatóan a maximum 300 négyzetméteres családi házak, valamint a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások közül válogathatnak majd az ingatlanszakértők szerint. Budapesten a szóban forgó házak esetében október közepén 729 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, míg a lakásoknál ez a szám 946 ezer forintot tett ki. A vármegyeszékhelyeken eközben a családi házaknál az átlagos négyzetméterár 530 ezer, a lakások esetében pedig 617 ezer forint. |
A reprezentatív kutatás szerint a felnőtt lakosság több mint fele vásárolt már lakáscélú ingatlant.
Leginkább a most 55–69 éveseknek adatott meg, hogy 34 éves korukig megvehették az első lakásukat;
az idősebbek és a fiatalabbak helyzete ellenben nehezebb volt ilyen szempontból. Ha abból indulunk ki, hogy a legalább 35 éves korosztályból hányan tettek szert első ingatlanra 34 éves korukig, az adatok alapján megállapítható országos összehasonlításban a Budapesten élők hátránya. Az átlagos 48 százalékkal szemben a fővárosban csak 43 százalék tudott saját ingatlant vásárolni.
A régiók közötti különbségekben is hasonló a tendencia, a Közép-Magyarországon élők körében az átlagosnál alacsonyabb a családalapítás időszakában lakással rendelkezők aránya, míg a többi régió között nincs érdemi eltérés.
A kiadó ingatlanban élő és/vagy saját lakással nem rendelkező 45 év felettiek többsége már nem számít arra, hogy saját ingatlanhoz juthat.
A szülői ház elhagyásához a válaszadók 31 százaléka tartotta elengedhetetlen feltételnek az állandó munkahelyet és hozzá némi megtakarítást.
Korábban, akár már 18 éves korban tartja érdemesnek az elköltözést a válaszadók 22 százaléka. A költözésnek inkább anyagi vonzata van, csupán 10 százalék gondolja úgy, hogy az élettárssal való összeköltözés, még kevesebbek szerint a házasság és az első gyermek születése a megfelelő indok rá. A 18–24 éves korcsoportban átlagon felüli, 13 százalék a minél korábbi, akár már 18 éves korban történő önállósodásra szavazók aránya, és nagyobb részük bízik abban, hogy 25–34 éves korára lesz saját otthona.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.