A SPAR-nak adott igazat az Európai Unió Bírósága Magyarországgal szemben – a döntést csütörtökön hozta nyilvánosságra a luxemburgi testület.
Ebben kimondták, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar rendelkezés, amely arra kötelezte a kiskereskedőket, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítsanak.
Fontos kiemelni, hogy ez még nem az az ügy, amely az elmúlt hónapokban nagy figyelmet kapott a sajtóban is. A jelenlegi bírósági döntés 2023 tavaszára nyúlik vissza. Akkor a SPAR hatósági bírságot kapott, mert az egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek az akkor árstopos áru raktárkészletét. A kereskedelmi lánc először a magyar bíróságon támadta meg a büntetést, majd a hazai igazságszolgáltatás az európai bírósághoz fordult útmutatásért, hogy sérült-e az uniós versenyjog.
Ebben született most állásfoglalás, nem pedig a kiskereskedelmi különadó kapcsán, amelyet a SPAR az Európai Bizottságnál panaszolt be és azt követeli, hogy Brüsszel indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A HVG azt írta, hogy az uniós bíróság szerint az időközben egyébként hatályát vesztett árstopos kormányrendelet sérti a szabad versenyt. Az a kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben kell árusítani,
megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely is kitért a fejleményre. „Nem lepődtünk meg, ha Brüsszelen és a SPAR-on múlott volna, árcsökkentő akciózás nem lett volna Magyarországon” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Később jelezte, hogy az Európai Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra nézve, vagyis a SPAR-nak nem kell megfizetnie a rá kiszabott bírságokat az árstop szabályainak be nem tartása miatt.
Az is elárulta, hogy végül a kormány nem perelte be a SPAR-t rágalmazás miatt, noha erről korábban szó volt.
Az árstopot még 2022 elejétől vezette be fokozatosan a kormány több alapvető élelmiszer (liszt, tej, tojás stb.) esetében. Ezeket a termékeket csak egy rögzített, korábbi árszinten lehetett attól kezdve értékesíteni. Ennek a célja kettős volt: egyfelől szociális intézkedés volt az alacsonyabb jövedelműek védelme érdekében, másrészt az elszabadult infláció elleni küzdelem egyik elemeként alkalmazták. Az árstop összességében másfél éven át marad érvényben, 2023 nyarán vezették ki.
Annak a bírósági deklarálása, hogy a magyar árstop szembement a uniós joggal, azzal a következménnyel jár, hogy nemcsak a SPAR, hanem más, az árstop szabályozás kapcsán elmarasztalt kereskedők is kérhetik a büntetéseik visszavonását. Ilyen pénzbírságot egyébként a Lidl, az Aldi és a Tesco is kapott.
A SPAR Magyarország közleményben reagált az uniós bíróság döntésére. Ezt alább teljes terjedelmében közöljük.
„Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.