Kötelező új címkéket akar az EU: minden megváltozik a magyar boltokban – kiderül, mit eszünk és iszunk, de ez veszélyes is lehet

Ismét terítéken van az Európai Unióban a bolti termékek új, kötelező címkéjének bevezetése. Ez egy sok éve húzódó törekvés, amely most az új Európai Bizottság felállásával került megint a figyelem középpontjába. Ráadásul immáron vastag magyar vonatkozással, hiszen a bevezetésében döntő szerepet visz a kijelölt egészségügyi biztos, Várhelyi Olivér. Őt egyébként, mint az egészségügyi és állatjóléti portfólió várományosát november 6-án, szerdán hallgatják majd meg az Európai Parlament képviselői. 

Kötelező új címkék a boltokban: mi akar bevezetni az EU?

A történet még 2020-ban vette kezdetét, amikor az akkori, ugyancsak Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság bemutatta a Farm to Fork stratégiát. Ennek a szlogenje, hogy az élelmiszerrendszereket

• igazságossá,
• egészségessé
• és környezetbaráttá 

tegye. Ennek része az élelmiszerek címkézésének megújítása. A jelenlegi uniós szabályok szerint az egyes tagországokban nem kell kötelezően a bolti termékek csomagolásán feltüntetni a tápértékről szóló információkat. A Farm to Fork dokumentum viszont éppen a kötelező uniós szintű tápértékjelölésre vonatkozó javaslatot terjesztette elő arra hivatkozva, hogy egyértelműen meg lehessen határozni az élelmiszerek tápértékét. Mindezt azért, hogy a fogyasztók tájékozottabb és egészségtudatosabb döntéseket hozhassanak a bevásárláskor.

A hatásvizsgálatok és a konzultációk meg is történtek, azonban a munka megakadt. Csak 2023-ban bukkant fel újra, de csak azért, hogy az új címkéknek a fogyasztói döntésekre gyakorolt hatásáról megalapozottabb bizonyítékokat gyűjtsenek.

Hogy pontosan miként néznének ki a gyakorlatban az uniós címkék az élelmiszereken, az egyelőre nem tisztázott. A Politico a napokban azt írta, hogy hasonlíthatnának az öt színkóddal ellátott Nutri-Score-hoz, amelyet először Franciaországban vezettek be, de mostanra Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban és Portugáliában is alkalmazzák.

Végre kiderülne, mit eszünk és mit iszunk – ha az olaszok hagynák

A Nutri-Score könnyen érthető formában értékeli az élelmiszerek tápanyagtartalmát a csomagolás elülső részén. A jelölés öt betű, A-tól E-ig és az ezekhez tartozó színek (sötétzöldtől a pirosig) segítségével foglalja össze az adott élelmiszer tápértékét. 

1. A zöld színnel, valamint A és B betűkkel jelölt termékek magas tápértékű termékek, amelyeket érdemes gyakrabban vagy a legnagyobb mennyiségben fogyasztani.
2. A narancssárga, a vörös és a D, E jelöléssel ellátott termékeket ritkábban vagy kisebb mennyiségben javasolt fogyasztani, mivel ezek nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan összetevőket, amelyeket a napi étrendben célszerű korlátozni (telített zsírok, cukor, só).

Az uniós folyamat feltehetően ezen a ponton találta szemben magát az élelmiszerlobbival. A hírek szerint különösen az olasszal, amely attól tartott, hogy a sajt, a sonka és az olívaolaj kifejezetten rosszul teljesít majd egy ilyen rangsorolásban, ez pedig visszavetheti a fogyasztásukat. Tény, hogy egyrészt az egészségtudatos táplálkozás elősegítése üdvözlendő, ugyanakkor ez a visszájára is fordulhat, és ha megbélyegez bizonyos termékeket, akkor az érintett termelési egységek ellehetetlenülnek.  

Csakhogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023-ig kötelezően bevezeti legalább az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékének feltüntetését. Ez sem teljesült. Pedig Brüsszel annak idején nyomós érveket sorakoztatott fel mellette: ha az emberek tudnák, hogy egy pohár borral körülbelül egy gramm cukrot is bevisznek a szervezetükbe, talán nem innának olyan sokat.

Talán nem meglepő, hogy ez a javaslat szintén komoly ellenállásba ütközött, nem meglepő módon főképp Olaszország és Franciaország részéről. Nem úgy Írország, amely az iparág haragjával mit sem törődve bevezette a saját kötelező alkohol-egészségcímkéjét.

Egy magyar kezében van az új EU-s címke bevezetése a boltokban

Most tehát, hogy kezdetét vette az újabb ötéves uniós ciklus, újfent neki lehet rugaszkodni a kötelező új címkék uniós bevezetésének. Ebben pedig kulcsszerepet játszhat Várhelyi Olivér, a magyar biztosjelölt. Igaz, a sajtó máris azt feltételezi, hogy ő inkább elhajol a feladat elől és nem fogja prioritásként kezelni, pedig az is lehet, hogy csak megpróbál körültekintő lenni a fent jelzett veszélyek miatt.

Mindenesetre Várhelyi Olivér egy tizenhat oldalas levélben fejtette ki véleményt a témában az európai parlamenti képviselőknek adott írásbeli válaszában. Ebben nem nyilatkozott a csomagolás elején lévő címkék bevezetésének határidejéről (ez egyébként egybecseng az élelmiszerügyi és mezőgazdasági biztosjelölt, Christophe Hansen megszólalásával). Azt viszont hosszan részletezte, hogyan lehetne kezelni korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását, a nem fertőző betegségeket (cukorbetegség, rák, szív- és érrendszeri megbetegedések).

Európának el kell gondolkodnia azon, hogyan változtathatná meg a krónikus betegségek kockázati tényezőit, beleértve az alkoholt. A társadalmi hozzáállás kulcsfontosságú hajtóereje lehet a változásnak – fogalmazott. Elismerte, hogy a kötelező élelmiszercímke segíthet a fogyasztóknak abban, hogy egészségesebb fogyasztói döntéseket hozzanak, de egyúttal azt is leszögezte, hogy egy átfogó megközelítést támogat.

Ez a szóhasználat az EU-ban a nem jogalkotási intézkedésekre vonatkozik, így pedig arra is utalhat, hogy nem fog felgyorsulni az összes európai élelmiszer, valamint az alkoholtartalmú italok esetében a csomagoláson történő egészségügyi címkézés bevezetése. Viszont Várhelyi Olivér egy másik ponton már rögzítette, hogy folytatni kell a munkát az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban. De nem világos, hogy vajon nemzeti vagy európai erőfeszítéseket ért-e ezalatt. 

Egy biztos: a magyar biztosjelölt lépéseit árgus szemmel fogja figyelni számos civil szervezet, valamint az uniós képviselők is. Számukra ugyanis súlyos csapás lenne a kötelező címkék tervének meghiúsulása. A szocialista frakció egyenesen azt állítja, hogy az élelmiszerek és italok címkézése az új ciklus egyik fő célkitűzésének kell lennie. „A belső piac működése nem lehet ürügy arra, hogy ne tegyünk lépéseket az élelmiszerek és az alkohol címkézése terén” – tromfolt rá Caroline Costongs, az EuroHealthNet igazgatója.