Véget ért a klímakonferencia, félmegoldás született
Az eredetileg 12 naposra tervezett konferencia a vártnál jóval szerényebb eredménnyel zárult; a 193 delegáció egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze tudomásul vett egy kevés konkrétumot tartalmazó, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot.
Az ENSZ vezető tisztségviselői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Koppenhágai Egyezmény címet viselő dokumentum alapján tovább folytatódhat a munka, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.
Egész éjszaka nem tudtak megállapodni a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésén az államok arról a megállapodástervezetről, amelyet pénteken késő este fogadtak el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök megbeszélésén - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője szombaton reggel az MTI-nek.
A tervezet elfogadására összehívott plenáris ülésen annak ellenére nem sikerült megegyezni, hogy Barack Obama amerikai elnök szombaton, még késő éjjeli elutazása előtt úgy nyilatkozott: sikerült az áttörés. Faragó Tibor elmondta, hogy a tárgyalás alatt lévő papír tartalmazza a gazdag országok pénzügyi felajánlásait, amellyel a fejlődők környezetvédelmi erőfeszítéseit támogatják.
A felajánlás szerint a fejlett országok 3 év alatt 30 milliárd dollárt juttatnak a fejlődőknek, 2020-ig pedig 100 milliárdot. Ez az összeg segítené a fejlődőket, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozás hatásaival.
A maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen nem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.
A 193 tárgyalódelegáció ezért úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját, mely az eredeti tervek szerint pénteken ért volna véget.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombat délelőtt a plénum előtt hangsúlyozta: "megszületett a megállapodás". Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amely egy jogilag kötelező erejű szerződés elfogadásához vezet.
A főtitkár aláhúzta, hogy a zárónyilatkozat "tudomásul vétele" is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Az AP hírügynökség által idézett szakértők hasonlóan nyilatkoztak.
A kétoldalas dokumentum a realitás
A világ jelenlegi politikai erőviszonyait jellemzi, hogy a koppenhágai tárgyalások drámaivá alakult, végső szakaszában nem egy kötelező jogi érvényű dokumentumot, csupán egy két és fél oldalas sikerült elfogadni - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője szombaton az MTI-nek.Faragó Tibor ugyanakkor hangsúlyozta: pozitívum - és először fordul elő - hogy hivatalos dokumentumban leírva szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
Hozzáfűzte ugyanakkor: kikerült a dokumentumból az, hogy ennek elérése érdekében 2050-re a világ össze államának kibocsátását 50 százalékkal kellene csökkenteni, ez pedig előrevetíti, hogy később nagyon nehéz lesz megállapodni, ha most, egy ilyen magas szintű találkozón nem sikerült.A Koppenhágai Egyezmény című dokumentumot pénteken késő este fogadta el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet, számos ország, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba azonban tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.
Az egyezmény legfőbb hiányossága, hogy nem tartalmaz számszerű kibocsátás-csökkentési célokat. Az egyezmény részesei ugyanakkor a szöveg szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-ig meghatározzák ezeket a célokat, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalások teljesítését és az iparosodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik.
A záródokumentum szövegéről péntek késő este jutott egyezségre az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet. A széles körű konszenzus ellenére egyes államok, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Kuba, Szudán és Tuvalu tiltakozása miatt a maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen azonban szombat reggelre sem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.
Miután világossá vált, hogy a tárgyalások ismét zátonyra futottak, Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, a konferencia elnöke felfüggesztette a plenáris ülést. Több órán át eltartó háttéregyeztetések következtek, melyek eredményeképpen a fél 11 körül újra összeülő plenáris ülés 193 tárgyalódelegációja úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját.
A záródokumentum a klímatárgyalások számos fontos kérdését érinti, a kulcsfontosságú kibocsátás-csökkentési vállalások terén azonban nem szab meg százalékos mértékeket. Konkrét számokat rendel ugyanakkor a rövid- és hosszútávú klímafinanszírozáshoz, és előrelép a fejlődő országok által vállalt klímaintézkedések nemzetközi ellenőrzésének kérdésében is.
A konkrét vállalásokra vonatkozóan az szerepel benne, hogy az országoknak 2010 februárjáig kell konkrétan számszerűsíteni, hogy mennyivel csökkentik kibocsátásaikat. A hosszú távú vízióból csak annyi maradt benne, hogy 2 Celsius-fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest. Faragó Tibor abból a szempontból is gyengének nevezte a papírt, hogy nem szerepel benne elég erős ellenőrzési lehetőség a fejlődő államok vállalásaira vonatkozóan. Hozzáfűzte: ennek az új papírnak is több változata van, és van olyan javaslat is, hogy életben kell tartani a két ad hoc munkacsoportot, amelyek a Kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításával, és a hosszú távú együttműködéssel foglalkoznak.
Utalt arra, hogy azért folytatják még mindig a tárgyalásokat, mert többen attól félnek, hogy a plenáris felfüggesztése esetén ez a tárgyalás alatt lévő papír is elhal. Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást, amelyet a pénteki "minicsúcstalálkozón" részt vevő 25 ország vezetői lényegében már elfogadtak.
A magyar delegáció vezetője elmondta, hogy Nicaragua hajnalban már azt kérte, függesszék fel a tárgyalásokat, és a két ad hoc munkacsoportban folytatódjon a munka.
A kis szigetországok közül Tuvalu továbbra is kitart amellett, hogy nem tudja elfogadni az előterjesztett dokumentumot, mert az 2 Celsius-fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.
A kis szigetállam 1,5 Celsius-fokos maximumot tudna elfogadni. A Maldív-szigetek miniszterelnöke ugyanakkor azt javasolta, hogy egyéb lehetőség hiányában a folytassák tovább a vitát a tervezetről.
Faragó Tibor ugyanakkor hangsúlyozta: pozitívum - és először fordul elő - hogy hivatalos dokumentumban leírva szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
Hozzáfűzte ugyanakkor: kikerült a dokumentumból az, hogy ennek elérése érdekében 2050-re a világ össze államának kibocsátását 50 százalékkal kellene csökkenteni, ez pedig előrevetíti, hogy később nagyon nehéz lesz megállapodni, ha most, egy ilyen magas szintű találkozón nem sikerült. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.