Van-e értelme a rövidebb nyári szünidőnek?

Hosszabb tanévet, vagy a nyári szünet megkurtítását és a téli-tavaszi szünet meghosszabbítását javasolta egy interjúban Pokorni Zoltán. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere szerint az iskola nevelő jellegét erősítené, ha a diákok több időt töltenének az iskolában, a hosszú nyári szünet pedig gyengíti az intézmények nevelő szerepét.

A politikus szerint sok szülőnek szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy gyermekeinek felügyeletről és megfelelő programokról gondoskodjon a tíz hetes nyári vakáció idejére. Vélelmezhető tehát, hogy legalább részben az az oka Pokorni javaslatának, hogy ezzel is elhárítsanak egy akadályt a foglalkoztatottság növekedése elől.

A volt oktatási miniszter szerint a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek „az iskola adta nevelési térből”. Pokorni nemzetközi példákat is említ: Magyarországon a tanév európai viszonylatban szerinte  meglehetősen rövid ideig tart: nálunk 37 hétből áll, ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ahol 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában – ahol a leghosszabb a tanév – 42 hét a tanítási idő.

Vitatja a Pokorni Zoltán által említett számok érvényességét Pécsi Ágnes. A Pedagógusok Szakszervezetének Budapesti Szakoktatási Szervezetének titkárhelyettese szerint a különböző nemzeti és egyházi ünnepek miatt a hetekre lebontott oktatás említése megtévesztő. Az összehasonlító tanítási napok szerint pedig nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon kevesebbet tanítanának, mint külföldön.
Pécsi Ágnes hozzátette: szakmai, pedagógiai okokkal amúgy sem indokolható a tanév meghosszabbítása, elegendő lenne visszatérni a középiskolák esetében a kétszintű érettségitől a régi érettségiztetési rendszerhez. A kétszintű érettségi miatt lett kevesebb ugyanis a középiskolákban a tanításra fordítható idő.

Tény, hogy a formálódó közoktatási koncepció célkitűzései szerint nem jelentene többletkiadást egy ilyen változás. A pluszórák iránti többletdíjazást lefaragni kívánó, a tanárok kötelező óraszámát növelni akaró kormányzat terv szerint így lényegében az alapbért fizetnék a tanároknak a fenntartók, akár szünet van, akár tanítási időszak. Ráadásul bizonyos mértékű költségcsökkentés is elérhető lenne: mivel télen nagyobb az intézmények rezsiköltsége, egy hosszabb karácsonyi és rövidebb nyári szünet esetén éves alapon némileg mérséklődhetne az iskolák működési költsége.

A jelek szerint azonban oktatási kormányzat sem feltétlenül támogatja az ötletet, legalábbis nagy változásokra ezen a téren nem kell számítani. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a javaslattal kapcsolatban elmondta, nem tervezik az iskolai kultúra nagy mértékű átalakítását, az évközi szünetek rendszerén azonban változtatnának. Hogy milyen mértékben, az ma még vita tárgya.

Más, különösen északi országokkal semmiképp nem lehet összehasonlítani a magyar tanévet, hiszen május végén, június elején már sokszor olyan kánikula van, amelyben szinte képtelenség tanítani. Különösen igaz ez a lakótelepi, nagyvárosi intézmények esetében – mondta el lapunknak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hozzátette: ráadásul a nyári szünet rövidítése annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyerekelhelyezési problémái megoldódjanak, azért nem vezetne eredményre, mert a tavaszi vagy téli szünet meghosszabbítása legalább akkora problémát jelentene.

Galló Istvánné leszögezte: az iskola csak a szorgalmi időszakban felel a gyerekek elhelyezéséért, neveléséért, a szünidőben ez bizony a szülők feladata. Igaz, az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a gyerekek elhelyezéséről a szünidő időtartama alatt is, a minimális ellátás, a felügyelet és az étkezés biztosítása azonban a helyhatóságok feladata, nem az iskoláké. Külön megbízásos szerződésekkel természetesen lehet találni pedagógusokat, akik hajlandó vállalni a felügyeletet nyaranta is.

Az elnök ugyanakkor rámutatott: a gyerekek érdeke azonban mégiscsak az, hogy a tanév fáradalmait kipihenjék, ilyenkor környezetváltozásra van szükségük. A diákok többségénél kifejezetten jót tesz, hogy a szülőkkel vannak. Bár egyedi esetekben valóban jobb lehet a nevelő iskola koncepciója, a gyerekek többségének nyáron szünidő kell – foglalt állást a szakszervezet elnöke.

-->