Lendületben a bíróságok

- Mivel a legelégedettebb, ha most visszatekint egyéves hivatalvezetői tevékenységére?
- Sikerült lendületbe hozni a bíróságokat. Az új munkamódszerek bevezetésével – a nyitottabb és szélesebb körű döntés-előkészítés révén – nemcsak elindult a munka, de számos eredmény is született. Csak felsorolásszerűen: felállítottuk a közigazgatási és a munkaügyi bíróságokat, bevezetésre került az ingyenes bírósági mediáció, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás, melynek egyik eleme a Nyitott bíróság program, sikerült csökkenteni a bírói munkaterheket a titkári és ügyintézői feladatkörök bővítésével.



- Mit éreznek mindebből az ügyfelek?
- Óriási munkát végzett a bírói kar. Ügyforgalmi mutatóink minden változás ellenére nem romlottak, hanem több területen és ügyszakban javultak. Ez a bírósági vezetők, a bírói kar és az igazságügyi alkalmazottak elhivatottságát és elkötelezettségét mutatja.

- Mit csinálna másként?
- Azt hiszem, hogy semmit.

- Mi volt a legnagyobb kudarca?
- Kudarc? Talán az, hogy az új kerületi bíróságoknak nem sikerült ingatlant találni, nagyon nehéz olyan üres állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanra lelni, ami bírósági célokra megfelel. De végül ez sem baj, mert közben a statisztikai adatok javultak, nincs a legégetőbb feladatok között indokoltnak a PKKB szétszedése. Sürgetőbbnek tűnik a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy épületben való elhelyezése, vagy a fővárosi szabálysértési ügyek intézésének egy épületben való összevonása.

- Mi az értelme, a célja a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok egyesítésének, milyen előnyei lesznek?
- A közigazgatási bíráskodásnak nagy szerepe van a jogállamiság – a fékek és ellensúlyok – garanciái között. A szakmai színvonal emelése és a jogegység erősítése érdekében volt indokolt, hogy önálló szakbíróságként működjenek. A munkaügyi bíróságok pedig már eddig is önálló szakbíróságok voltak. A külön szakbírósági működés emeli a szakmai színvonalat, erősíti a jogegységet és hatékonyabb működést eredményez. Az új szakbíróságok január 1-jén zökkenőmentesen kezdték el a munkájukat. Ettől a naptól a munkaügyi bíróságok és a törvényszékeken működő közigazgatási kollégiumok egy szervezeti egységben, új elnevezéssel, közigazgatási- és munkaügyi bíróságként működnek tovább.

- Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Mit várnak tőle?  Ezt kísérletnek szánják? Lehetne bővíteni alkalmazásának a körét?
- Az e-bíróság – vagy ahogy az ügyvédek nevezik, az e-per, ami kiváló kifejezés, én is szívesen használom – elindult. Az uniós pályázat eredményeként kidolgozott rendszer most még választható módon működik. Az ügyfelek a rendszeren keresztül – a személyes megjelenés, illetve a posta igénybevétele nélkül – polgári perben többek között keresetet, beadványokat, igazolási kérelmeket nyújthatnak be, és új elem az is, hogy az elektronikus kapcsolattartásra a hatóságok között büntetőeljárásban is lehetőség nyílik majd. A nyomtatványok használata segítheti a formai és tartalmi előírásoknak való jobb megfelelést is, ezáltal csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma.

- Önnek szívügye a bírósági mediáció. Bevezetése meglehetősen csöndben történt.
- Pedig örülnénk a nagy hírverésnek. Négy hónapja 6 törvényszéken 12 bírósági mediátor közreműködésével működik és már ez alatt a rövid idő alatt is szép eredményeket értek el. Kidolgozását szintén munkacsoport végezte. Elsősorban a polgári jogvitákra terjed ki, családjogi ügyekben kiemelt jelentősége lehet, hiszen például a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos jogviták hamarabb, egyszerűbben lezárulhatnak. Fontos, hogy nincsen pernyertes/pervesztes, mert a megállapodással mindkét fél nyer. A bíróságok segítik a feleket, hogy az eljárások mielőbb lezáruljanak. A bírósági mediáció a felek számára ingyenes, a megegyezéssel az egyéb perköltségek is lényegesen csökkenthetők. A bírósági közvetítők több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező nyugalmazott bírók.



- Mára közhely lett, annyiszor hallani, hogy a bírói munkaterheknek területileg szélsőségesen aránytalan az eloszlása. Akár háromszor annyi ügye lehet egy fővárosi bírónak, mint a többi kollégájának. Mit tettek ez ellen? Felmérések eddig is készültek. Megtörténtek-e a tényleges elemzések?
- A munkateher munkacsoport szintén hatalmas munkát végzett, készített egy tevékenységi térképet, melynek révén a bírósági titkárok és ügyintézők munkáját bővítve, a bírói terheket csökkenteni lehetett. Ez minőségi változás eredményez, mert a bíráknak több ideje marad az ügyekre. A fővárosban például, ahol a legrosszabb a helyzet, az egy helyi bírónál egyszerre folyamatban lévő büntető ügyek száma átlagosan mintegy a negyedével csökkent. Ennek a munkának az eredménye, hogy uniós pályázat révén készül egy olyan szoftver, ami képes lesz bizonyos adatok alapján az eddig mérhetetlennek tűnő bírói munkateher mérésére. Egyfajta zsinórmértéket dolgozhatnak ki, és prognosztizálni is lehet bizonyos folyamatokat.

- A múlt héten volt a Mérni a mérhetetlent konferencia. Mire jutottak?
- A bírói munkateher mérése évszázados probléma és ma már törvényi kötelezettség is. Elsődleges cél, hogy megteremtsük az ország minden bíróságán egyformán gyors ítélkezés feltételeit, jelenleg ugyanis még előfordulhat, hogy ugyanabban az ügytípusban egyik-másik vidéki bíróságon a kereset, vagy vádirat benyújtásától számított egy hónapon belül megtartják az első tárgyalást, a fővárosban vagy Pest megyében azonban csak fél év múlva. Ahhoz azonban, hogy a munkateher arányosítható, a munkavégzés tervezhető legyen, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is mérni kell a bírói munkát, azaz meg kell kísérelni mérni a mérhetetlent.

- Mindezt hogyan?
- El kell, hogy induljon a szakmai együttműködés a bírósági igazgatás, a bírák és a tudomány képviselői között. Nyitni kell a különböző szakterületek felé és a bíróságok jogi, szervezeti, igazgatási tapasztalatai mellett hasznosítani kell a matematika, informatika és hálózatkutatás legújabb eredményeit is. Megtisztelő volt, hogy a konferencia egyik előadását Barabási Albert László professzor úr tartotta.

- Már a parlament előtt van a bírák jogállásáról szóló törvény tervezete. A javaslat milyen választási lehetőséget nyújt a 2012-ben felmentett bírók számára?
- Választhatják azt, hogy tovább bíráskodnak, vagy kérhetnek átalány kártérítést. Választható még a rendelkezési állomány, amely lehetőséget ad a bíróknak arra, hogy amíg azt a bizonyos felső korhatárt fokozatosan bevezetik, rendelkezési állományban legyenek. A tervezet szerint nem csak ítélkezhetnek, hanem végezhetnek központi igazgatási feladatokat is vagy bírósági közvetítői tevékenységet is.

- A vezető állásukat elvesztő bírók rosszabbul járnak.
- A jogszabályok azt biztosítják a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése esetén, hogy a bírói kinevezésre ismételten sor kerüljön és a beosztása ugyanazon a bíróságon abban a szervezeti egységben, ami a bíró eredeti beosztási helye volt. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a vezetői beosztásába is visszakerüljön. Ez az Országos Bírósági Hivatal jogi álláspontja, ezt képviseljük a perekben. És több ítélet is születetett, amely megerősíti ezt a jogi álláspontot. Megjegyzem, hogy a törvényszéki vagy ítélőtáblai elnököknek ezután is lehetőségük lesz arra, hogy igazgatási feladatokkal - köztük akár egy tanácselnöki munkakörrel is - megbízhassanak bírókat.

- Bármilyen jól dolgoznak a bírói munkacsoportok, nem hiszem, hogy pótolhatják az OBH kicsi létszámát.
- Valóban. Több mint tizenegyezer ember dolgozik ebben a szervezeti rendszerben. 89 milliárd forintból gazdálkodunk, évente egymillió ügy érkezik a bíróságokra, ami több millió ügyfelet jelent. Ezt a munkát kell koordinálni, ellenőrizni, felügyelni. A kiszolgálást biztosítani a központi igazgatásnak kell és vagyunk hozzá százhatvanan, miközben például az ombudsmani hivatalban száznegyvenen dolgoznak és nincsenek ilyen kiterjedt igazgatási feladataik. Még egy minisztériummal összehasonlítva is nagyon a végén lennénk a sornak, ha azt vetnénk össze: mennyi szervezetet kell irányítani.

- Hol tart annak a feltételrendszernek a kidolgozása, mely garanciát nyújt arra, hogy az ítélkezés befolyásolásmentes maradjon, ha egy-egy kiemelt ügyet áthelyeznek más bíróságra?
- Kicsit nehéz indulat nélkül válaszolnom, mert húszéves bíró és bírósági elnöki múlttal a hátam mögött számomra evidencia, hogy a bíró független és pártatlan az ítélkezésében. Ezeket a kételyeket elemi szinten nehezen tudom kezelni. Ha valamely intézményt vagy intézkedést valaki kérdésessé tesz, az sok okra vezethető vissza. A büntető ügyek során például a büntetés kiszabásakor enyhítik az ítéletet, ha sokáig elhúzódik a per. Láttunk már erre példákat. Akkor felmerül a kérdés és a kétely, hogy ki és miért ragaszkodik ahhoz, hogy egy büntetőügyet olyan bíróságon tárgyaljanak, ahol a legközelebbi tárgyalási határnapot fél évre vagy egy évre tudják csak kitűzni, egy eljárást csupán évek múlva tudnak befejezni. A fővárosi törvényszék rendkívül leterhelt volt a kiemelt büntető ügyek mintegy ötven százaléka tartozott ide a gazdasági pereknek pedig 70-80 százalékát a gazdasági kollégium kapta. Eddig 44 esetben érkezett indítvány az ügy áthelyezésére, ezek közül 41 esetben került sor másik bíróság kijelölésére 31 gazdasági, 3 polgári és 10 büntető ügyet érintően.

- Nem hiányzik az ítélkezés?
- Most egyelőre nem, de azt gondolom, bármikor fel tudnám venni a fonalat és ugyanolyan lelkesedéssel csinálnám, mint egykor.

Névjegy

1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999. április 15-étől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta.

Ács György Névjegy 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999. április 15-étől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta. -->