A korábbi évekre vonatkozó listákból az látszik, hogy míg a szerződött partnerek száma két év alatt a duplájára, a szerződött bruttó összeg több mint két és félszeresére nőtt. Megalakítása évében a GYEMSZI bruttó 170 millió forintért szerződött külsős cégekkel, tavaly már a bruttó 454 millió forintot is meghaladta ez az összeg.
Tavalyelőtt a legnagyobb értékű megbízás bruttó 31,6 millió forintot ért, míg egy évvel később már 82,5 millió forintra rúgott. Igaz, míg az előbbi szerződés döntően tanácsadói és ellátórendszer-tervezői feladatokra, addig az utóbbi konkrét épület-felújítási munkálatokra szólt.
A megkötött szerződések között azonban korántsem az olyan kézzelfogható megbízások dominálnak, mint amilyen az épület-felújítás, a külső raktár kialakítása vagy az informatikai üzemeltetés. A 2011-es szerződések közül például az egyik szerint a szerződött partner feladata többek között „működési és gazdálkodási jövőkép és stratégia kialakítása a térségi feladatellátás vonatkozásában” az önkormányzati kórházak államosításához kapcsolódóan, bruttó 8,7 millió forintért. De az az évben megrendelt legdrágább, bruttó 31,6 millió forintot is azért fizette ki a GYEMSZI, hogy tanácsot és támogatást kapjon alapfunkciói és az intézmény-felügyeleti rendszer kialakításához, valamint az államosításhoz.
A volt önkormányzati kórházak átadás-átvételének előkészítéséhez és lebonyolításához tavaly és tavalyelőtt is két-két ügyvédi irodától kért segítséget a GYEMSZI, összesen csaknem bruttó 50 millió forintért. Sajátos módon a GYEMSZI gyógyszerfelügyelettel és a törzskönyvezéssel összefüggő „szakmai tudományos tanácsadói”, illetve „szakmai gyógyszerjogi tanácsadói” feladatokkal is megbízott külsős cégeket, összességében szintén több tízmillió forintért.
A 2012-ben megkötött szerződések közül mégis talán a „Hálózatkutatás eszközrendszerével egészségügyi fókuszterületek vizsgálata” tárgyú érdemel figyelmet (bruttó 9,9 millió forint), amelyről szerettük volna megtudni, milyen feladatot takar, ám lapzártánkig nem kaptunk rá választ.
Szócska Miklós és a hálózatkutatás
A Barabási-Albert László nevéhez fűződő hálózatkutatáshoz – amelynek nyomán megszületett a világháló, valamint a komplex anyagcsererendszerek és genetikai rendszerek szerkezetét leíró Barabási-Albert-modell – közismerten nagy reményeket fűz az egészségügy vezetése. Szócska Miklós már 2011-ben úgy nyilatkozott a Mandinernek, hogy „az egészségügyi rendszer szervezésének alapja a hálózatkutatás, amely megmutatja, hogy az egyes régióban a betegek az ellátásokat hol veszik igénybe, milyen átjárással.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.