Veszélyeztetett gyermekek - Nőtt a szakadék gazdagok és szegények között

A rendszerváltás óta az elmúlt időszakban csökkentek leginkább a családok terhei – mondta a szegénység elleni világnap alkalmából Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Szerinte a családokat terhelő adók mérséklése és a rezsicsökkentés sokat segített.

Az egykulcsos adó viszont leginkább a magasabb jövedelműeket segítette. A családi adókedvezménnyel is azok jártak jól, akiknek eleve magasabb volt a bérük. Jövőre már azok is örülhetnek, akiknek alacsonyabb a bérük, mert járulékokból is le lehet vonni az adót. A rezsicsökkentés pedig ugyanúgy érinti a gazdagokat, mint a szegényeket. Ám nominálisan ezzel is a gazdagok jártak jobban, hiszen nagyobb házban élnek, többet áramot fogyasztanak és többet fűtenek.

A szegénység az elmúlt években egyáltalán nem csökkent. „Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt a szegénységben élők aránya, ahol az egy háztartástagra jutó nettó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot” – mondta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki kutatója. A kutatóintézet elemzése szerint a 2000-es évek felső felében stagnált a szegények aránya, ám a világgazdasági válság kitörése előtt növekedésnek indult. 2007-ben az emberek 13 százaléka, 2009-ben pedig 14 százaléka volt szegény. „Európai összevetésben korábban Magyarországon viszonylag alacsony volt a szegénységi arány, viszont 2012-ben már EU-s átlag közelébe került a szegénységi szint” – mondta a kutató.

Az is megfigyelhető, hogy az alacsony jövedelműek még szegényebbé váltak az elmúlt években, és nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége is. „A Gini-mutató a jövedelmek közötti különbségek eltérését méri, és azt mutatja, hogy jobban koncentrálódnak a jövedelmek. A legszegényebbek részesedése csökken az összes jövedelemből” – tette hozzá.

Mostanra könnyebben beazonosíthatóak azok, akiket érint a jövedelmi szegénység. „Az alacsony iskolázottságúakat, a falvakban élőket, valamint azokat érinti leginkább, ahol a családfő nem dolgozik” – sorolta Gábos András. A gyermekek, és a gyermekes háztartásban élők körében emelkedett a szegénység kockázata, köztük a többgyermekes és az egyszülős háztartásban még inkább veszélyeztetettek.

Magyarországon a teljes népesség 32,4 százaléka, 3,2 millió ember szegény, vagy társadalmi kirekesztettségben él a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben kiadott felmérése szerint. Tavaly 328 ezer fő volt, aki jövedelme szerint szegénynek számított, 219 ezer csak nagyon keveset dolgozott, és 1,44 millió volt, akit anyagi „depriváció” érintett. Utóbbiak anyagi okból nélkülöznek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, mint például a telefon, mosógép, színes televízió, fűtés, vagy nem tudnak kétnaponta húst enni. 2012-ben 457 ezer magyar volt egyszerre szegény és anyagilag súlyosan deprivált, miközben 151 ezer fő deprivált és alacsony munkaintenzitású családban élt. A szegénység és a munkanélküliség egyszerre 113 ezer főt érintett. Mindhárom szegénységi halmazba 481 ezren kerültek be.

Életre szóló hatás
Az UNICEF deprivációs indexe azt vizsgálta, rendelkezésre áll-e minden a gyerekek számára ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztassák – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyurkó Szilvia, a szervezet Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója. A táplálkozást, lakhatási körülményeket, a sportszerekhez, taneszközökhöz való hozzáférést, az iskolai programokban való részvétel lehetőségeit feltérképező felmérés szerint tavaly a gyerekek 42 százalékának kellett nélkülöznie. Ezzel Magyarország a vizsgált 29 országból a 20. helyen végzett. „A szegénységbe való születés életre szóló hatással bír, amely az ország jövőbeni versenyképességét is meghatározza” – tette hozzá Gyurkó Szilvia.