Kínáról szól Obama ázsiai útja

Nem kapott könnyű feladatot Barack Obama a tegnap elkezdődött, négy országot felölelő egyhetes távol-keleti útjára. A Japánba, Dél-Koreába, Malajziába, illetve a Fülöp-szigetekre ellátogató amerikai elnöknek ugyanis úgy kell biztosítani az USA szövetségeseit arról, hogy mindenképpen számíthatnak Washington támogatására az egyre erélyesebben fellépő Kínával szemben, hogy eközben ne sértse meg a világ második legnagyobb gazdaságával kapcsolatos amerikai érdekeket.

Barack Obama elsőként Tokióba látogatott el, ahová helyi idő szerint tegnap este érkezett meg. A japán látogatás jelentőségét növeli, hogy Obama az első amerikai elnök 1996 óta, aki ellátogat a szigetországba. Már megérkezése előtt egy japán lapnak adott interjúban leszögezte, hogy az USA ellenez minden olyan egyoldalú lépést, amely megsértené a japán ellenőrzést a kelet-kínai-tengeri Szenkaku-szigetek felett. Bár korábban is tettek már hasonló nyilatkozatot amerikai tisztségviselők, azonban ez volt az első alkalom, hogy Obama is nyíltan kifejezte ezt. A területet ugyanis Kína is magának követeli, amely komoly feszültséget jelent a két állam között. A két ország parti őrségének hajói gyakran ijesztgetik egymást a szigetek körüli területen azóta, hogy a japán állam másfél éve magántulajdonosoktól megvásárolta a területet.

Abe Sinzó japán kormányfővel tartandó mai tárgyalásán Obama várhatóan megerősíti azt, hogy a Szenkaku-szigetek ügye az 1960-ban megkötött amerikai–japán biztonsági szerződés hatálya alá tartozik, vagyis Tokió egy esetleges ellenséges kínai lépés esetén katonai értelemben is számíthat az USA támogatására. A megbeszélések másik fő témája a csendes-óceáni térség 12 országára kiterjedő szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership – TPP) létrehozásával kapcsolatos egyeztetések lesznek. Washington eredetileg arra számított, hogy már tavaly megköti Japánnal a TPP-megállapodást, azonban a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások a különböző protekcionista törekvések miatt az utóbbi időszakban holtpontra jutottak. Emiatt nem várható, hogy Obama tokiói tárgyalásán bejelentik a megállapodás megkötését, bár egyes szakértők ennek az esélyét sem zárják ki. Japán elsősorban öt agrártermék (rizs, búza, tejtermékek, cukor, marha- és sertéshús) importvám-szintjeit félti, míg az USA az autóiparát védené meg a japán konkurenciától.

Obama körútjának második államosa Dél-Korea lesz, ahová pénteken utazik. A szöuli vizit elé időzítve Észak-Korea fokozott aktivitást mutatott az atomkíséreti telepén, legalábbis erről számoltak be dél-koreai hírszerzői információk. A szöuli védelmi minisztérium szerint nem lehet kizárni, hogy Phenjan végrehajtja negyedik kísérleti atomrobbantását, vagy legalábbis úgy tesz, mintha arra készülne. A phenjani fenyegetés miatt is Washington azt szeretné elérni, hogy enyhüljön két szövetségese, Japán és Dél-Korea közötti feszültség, amit szintén szigetviták borzolnak. Emellett az sem kedvezett a két ország viszonyának, hogy a japán kormányfő hétfőn adományt küldött a tokiói Jaszukuni-szentélybe, amely a második világháborúban elesett japán katonáknak, köztük háborús bűnösöknek is emléket állít. A Dél-Koreát a japán megszállásra emlékeztető tett ellen azonnal tiltakozott Szöul.

Obama körútja azt kívánja demonstrálni, hogy az „ázsiai fordulatnak” nevezett amerikai politika keretében – amit az elnök a második terminusában hirdetett meg – Washington a korábbinál nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az ázsiai-csendes-óceáni térségre mind katonai, diplomáciai, illetve gazdasági szempontból. Mindeddig azonban ebből nem sok minden valósult meg, ugyanis Washington figyelmét jelentős részben lekötötték a közel-kelet térségben kirobbant válságok, illetve legutóbb az ukrajnai krízis, valamint az EU-val folytatott tárgyalássorozat a transzatlanti szabadkereskedelmi térség létrehozásáról.

A legnagyobb szabadkereskedelmi övezet

A csendes-óceáni térségben kialakítandó szabadkereskedelmi övezet (TPP) a tervek szerint 12 országot ölel majd fel. Az USA és Japán, vagyis a világ legnagyobb, illetve harmadik legnagyobb gazdasága mellett Ausztrália, Brunei, Chile, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnám lesz tagja az övezetnek. Ezek az országok a globális GDP közel 60 százalékát, a világ népességének 40 százalékát teszik ki, valamint a világkereskedelem több mint negyede is itt bonyolódik. A TPP egyben a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete lesz. A TPP felállítása becslések szerint az egy főre jutó japán GDP-t mintegy 1,5 százalékkal emelné, ami közel megduplázná azt a lassú növekedési ütemet, amelyet az utóbbi két évtizedben mértek a szigetországban.