Bukóban az MSZP, nyerőben a Fidesz

A teljes népességen belül egyik párt sem tudta növelni a támogatottságát a Republikon Intézet júniusi felmérése szerint, a legnagyobb változás a múlt hónaphoz képest a bizonytalanok arányának növekedése 7 százalékponttal – írja a 24.hu. Ugyanakkor a pártválasztók között jelentősen, 4 százalékponttal emelkedett a Fidesz támogatottsága (45-ről 49 százalékra). Emögött az állhat, hogy bár több lett a bizonytalan, s nem a kormánypárt hívei bizonytalanodtak el, hanem a baloldali és liberális pártok támogatói.

Úgy fest, hogy Botka László egyelőre nem segít az MSZP-n, sőt, májusról júniusra a teljes népességben 3, a pártválasztók között pedig 2 pontot esett a szocialisták támogatottsága. Az is látszik, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció közötti vitából egyik fél sem profitál, ugyanis a DK is támogatókat veszített május óta (a teljes népességben és a pártválasztók között is 2-2 százalékponttal választják kevesebben), írja a Reupblikon.

Gyurcsány Ferenc pártja a Republikon havi kutatásainak kezdete óta most először nem éri el az 5 százalékot a pártválasztók között, és az LMP is először előzi meg a DK-t.

A teljes népességben:

A pártválasztók között:

A Fidesz erősödését mérte a Medián is. A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítania: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.

Ugyanakkor a Medián az ellenzék esetében vegyesebb folyamatokat lát. Azt írták, hogy az MSZP támogatottsága kevésbé ingadozik, hol 8, hol 9 százalékon áll, gyakorlatilag két és fél éve nem mozdult ki a 8–11 százalékos sávból. Így a Jobbik 13 százaléka azt jelenti, hogy a jobboldali ellenzéki párt továbbra is megelőzi a baloldalit, a DK és az LMP támogatottsága pedig változatlanul a parlamentbe jutási küszöb körül ingadozik. A rangsor alsó régiójában csupa 1 százalékos párt sorakozik.

Az ellenzék szétforgácsoltsága némi elbizonytalanodással is együtt jár: a párt nélküliek egyharmadnyi aránya magasabb, mint az elmúlt másfél évben bármikor – írta a Medián.

A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya a magukat biztos szavazónak mondók körében is megugrott: az áprilisi 12-ről 19 százalékra. A kormánypárt erősödésével a legtöbb közhangulati mutató is kedvezőbbé vált: valamelyest nőtt a kormány teljesítményével elégedettek és a „jó irányt” érzékelők aránya is. A hangulatváltozásnak az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László is vesztese a Medián szerint: az áprilisinál 8 százalékponttal kevesebben látnák szívesen „fontos politikai szerepben”. A többség (49 százalék) továbbra is kormányváltást szeretne, miközben a válaszadók 42 százaléka a kormány maradását tartaná kívánatosnak.