Aggódik az EU Venezuela miatt

Andreeva kijelentette, az Európai Unió elítéli a biztonsági erők túlzott és aránytalan fellépését, sajnálatát fejezi ki a venezuelai alkotmányozó gyűlés tagjainak vasárnapi megválasztása idején elkövetett erőszak és zavargások miatt, és arra szólítja fel a szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak minden formájától. A venezuelai kormánynak feladata biztosítani a jogállamiság és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, például a véleménynyilvánítás szabadságát és a békés tüntetéshez való jogot – mondta.

A gyanús körülmények között és az erőszak árnyékában megválasztott alkotmányozó gyűlés létrehozása tovább növeli a megosztottságot, csorbítja a demokratikusan megválasztott intézmények törvényes működését, ezért nem lehet megoldás a kialakult problémára. Az elnöknek és a kormánynak különleges felelőssége van az alkotmány szellemének és az intézményekbe vetett bizalom helyreállításában – hangsúlyozta a szóvivő.

Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatban jelentette ki: az Európai Parlament nem fogadja el az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását célző voksolás eredményét.

„Szomorú nap ez a demokráciára nézve Venezuelaában, Latin-Amerikában és az egész világban”, mivel nemzetközi egyezmények és az ország saját alkotmánya sérült – mondta. A választás eredménye nem jelent megoldást a politikai szembenállás súlyos problémáira és az országot sújtó humanitárius válságra – tette hozzá. Tajani aláhúzta: a nemzetközi közösség nem maradhat csendben. Véleménye szerint delegációt kell küldeni az országba a szembenálló politikai csoportok megoldást előkészítő tárgyalásának elősegítése céljából.

Venezuelában vasárnap tartották az alkotmányozó nemzetgyűlési választást. A testület feladata az lesz, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim.

A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek.

A politikai válság abból ered, hogy Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak elsöprő többsége Maduro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg. A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már mintegy 120 ember halt meg, csak vasárnap 10 ember vesztette életét az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint.