A munkaerőhiány összetett problémákat szül a vendéglátásban is, ahol rendkívül gyakran cserélődik a személyzet: a nagymértékű fluktuáció mellékhatása, hogy a betanított régieket felváltó újakat már nincs idő betanítani. A nagyfokú tudatlanság miatt az egyes helyek ellenőrzésére fordított idő is megnőtt: míg egy-két évtizede néhány óra volt egy átfogó vizsgálat, ma egy napba is beletelik, mire a vizsgálat végére jutnak az ellenőrök, miután a dolgozók sokszor még a kérdéseket sem értik – sommázza az egyre általánosabb helyzetet Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetője. A Világgazdaságnak példaként azt a Gozsdu-udvarban végrehajtott ellenőrzés-sorozatot említette, amelynek nyomán a nyolc ellenőrzött vendéglátóhely közül hatban a hiányosságok pótlásának idejére az ételkészítést és a kiszolgálást is fel kellett függeszteni.
Miközben olyan Michelin-csillagokkal elismert topéttermek léptek színre, amelyek felírták Magyarország nevét a világ gasztronómiai térképére, egyre súlyosabbak a problémák a másik póluson, ahol a vendéglátóhelyeket felkereső ellenőrök egyre több szabálytalanságot találnak. Zoltai Anna úgy látja, hogy a folyamatosan változó számú, nagyjából 53-56 ezer hazai vendéglátó létesítmény mezőnye széthúzott. A nyelvet és az európai szabályokat nem ismerő nemzetiségi gyorséttermek elterjedése önmagában sok pluszmunkát ad az ellenőröknek. Az év elején a bevásárlóközpontok ételudvaraiban négy ilyen üzletet kellett higiéniai takarítás idejére bezárniuk. A szakember szerint az élelmiszer-biztonság fenntartásához a fogyasztók is hozzájárulhatnának azzal, ha csak ott étkeznének, ahol láthatóan tiszta környezetben gondos élelmiszer-kezelés zajlik.
A Nébih célja nem a büntetés, hanem a veszélytelenítés, az élelmiszer-biztonsági szabályok betartatása. Gyakorta egyszerűnek tűnő mulasztások miatt alakul ki akár tömegeket veszélyeztető helyzet. Például amikor nem tartják be a szállítási vagy hűtési előírásokat, vagy túlvállalják magukat, és túl kis helyen akarnak túl nagy választékot előállítani.
A Nébih ingyenesen hívható zöldszámára két éve két, tavaly már 137 ételmérgezés-gyanús esetről érkezett bejelentés, idén meg már az első fél évben 87 telefonhívást jegyeztek, ami további emelkedést jelez. Az ételmérgezés gyanúja nyomán soron kívül indul a vizsgálat, de ez csak a jéghegy csúcsa: a szakmai becslések szerint az esetek 1 százalékáról szerez csak tudomást a a hivatal.
A közétkeztetés átfogó minősítő ellenőrzése most ért véget, a Nébih által minősített 3188 főzőkonyha közül 235 kapott elégtelen minősítést, jót és kiválót 1137 egység. A mindeddig példátlan méretű ellenőrzés-sorozat azonnali jótékony hatása, hogy csökkent a szabálytalanságok száma, amit jelez, hogy míg két éve 30, tavaly 19 esetben jegyeztek fel a közétkeztetésben ételmérgezést vagy fertőzést.
Az okok arra is visszavezethetők, hogy a második legnehezebben betölthető munkakör ma a pincér, a hetedik a szakács – derült ki egy tavaszi szakmai felmérésből, amelyről korábban a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) tájékoztatta szerkesztőségünket. A helyzet belátható időn nem fog javulni, ugyanis a turisztikai világszervezet, a WTC becslése szerint 2014–2024 között évente 2,1 százalékkal emelkedik a turizmus munkaerőigénye, csakhogy ebben az időszakban a foglalkoztatottak körében hasonló nagyságrendű lesz a nyugdíjba vonulók aránya is. Az utánpótlás hiányát vetíti előre a demográfiai hullámvölgy és az is, hogy a szakiskolák iránti érdektelenség miatt folyamatosan csökken a tanulók száma: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016/2017-es tanév eleji adatgyűjtésének előzetes adatai alapján összeállított köznevelési statisztikai gyorstájékoztató szerint a szakgimnáziumokban csökkent leginkább, 8,2 százalékkal a tanulólétszám, a szakközépiskolákban pedig 2,5 százalékkal az előző évhez viszonyítva. Ráadásul a turisztikai-vendélátóipari szakiskolát végzettek ötöde nem a szakmájában fog elhelyezkedni.
Tipikus jelenség, hogy a nagy forgalmú, de kis alapterületű helyeken engedélyezett, úgynevezett befejező konyhákban – ahol a másutt elő-, illetve elkészített anyagokból lehet összeállítani az ételeket – teljes a káosz. A folyamatos nyitvatartás miatt nincs idő takarítani, a cserélődő személyzet tagjainak nincs egészségügyi könyvük és az adott munkakörhöz kötelező szakismeretük, ezért a bírság mellé nekik soron kívüli élelmiszer-higiéniai oktatás is jár. Egy nemrég bezáratott palacsintázóról például kiderült, hogy a boltot egy másik vendéglőben előállított készlettel látja el a vállalkozó, majd azt – ahogy tudomást szerzett arról, hogy az ellenőrök megnéznék – saját hatáskörben bezárta. Azóta tetemes összeget költött a változtatásokra, s így újra működhet, de milliós bírságra számíthat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.