Élesítik a szankciókat Törökország ellen

Törökország állja a sarat az amerikai szankciókkal szemben – hangsúlyozta tegnap Recep Tayyip Erdogan. A török államfő Andrew Brunson fogsága kapcsán közölte: az amerikai lelkipásztor nem volt tárgya fogolycsere-tárgyalásnak, a mostani szóbeli adok-kapok pedig csak pszichológiai hadviselés.

Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint ugyanakkor Michael Pompeo tárcavezető és török kollégája, Mevlüt Cavusoglu már szombaton tárgyalt Brunson szabadon bocsátásáról, de a megbeszélés eredményét nem hozták nyilvánosságra.

Andrew Brunson amerikai lelkipásztort húszévnyi törökországi tartózkodás után, 2016-ban tartóztatták le, a vád szerint Muhammed Fethullah Gülennek, Erdogan legfőbb politikai ellenlábasának a híve, és segítette a 2016-os, kormány­ellenes puccsot. A diplomá­ciai bot­­­rányt pénteken robbantotta ki Do­nald Trump, mikor a Twitteren sú­lyos szankciókat helyezett kilátásba az ország ellen, ha nem engedik szabadon Brunsont.

Érdekes, hogy a felek nem tudtak tárgyalóasztalnál megegyezni, és hangosan fenyegetik egymást – mondta lapunknak Boér Levente. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Amerika és Törökország tárgyal több F–35-ös vadászbombázó megvásárlásáról, miközben az Egyesült Államokban büntetőeljárás folyik a török állami bank, a Halkbank ellen, amiért segítette Iránt az amerikai szankciók ellenére. Boér emlékeztetett: Törökország már több német állampolgárt tartott fogságban, az ő szabadon engedésüket sikerült tárgyalásos úton elérni.

Az első lépésként Washington Törökország külföldi finanszírozását nehezítené.

Az amerikai szenátus külügyi bizottságán már a múlt hét végén átment az a törvénytervezet, amely megtiltaná nemzetközi pénzügyi szervezetek, különösen a Világbank és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) amerikai képviselőinek, hogy támogassák a hitelnyújtást Törökországnak. Mivel az államháztartás és a folyó fizetési mérleg is mínuszos, a török gazdaságot súlyosan érintené a külföldi finanszírozás akadályozása.

Ugyanakkor ez egy 10-15 milliárd dolláros tétel lehet, a török GDP kicsit több, mint 1 százaléka, szóval nem járna katasztrofális következményekkel

– mondta Boér Levente. Az elemző úgy vélte: a török bankok alapvető érdeke, hogy kapcsolatban maradjanak a nyugat-európai szektorral, amely finanszírozza őket. Oroszország például könnyebben ellen tud állni a szankcióknak, a török gazdaság viszont nem tudja magát függetleníteni a nemzetközi piacoktól.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja