Évente mintegy 120 ezer hagyatéki ügy indul az országban, ezek 90 százaléka fél éven belül lezárul, ám a fennmaradó 10 százalék akár egy évnél is tovább eltarthat. Ebben közrejátszik az is, hogy az örökösök azt hiszik: a hagyatéki ügyekben eljáró önkormányzat, jegyző, illetve közjegyző dolga a szükséges adatok felderítése, összegyűjtése, holott ez nem hatósági feladat.
Az érintettek az örökösökre, illetve a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok átadásával jelentősen segíthetik az eljárás gyors lezárását
– figyelmeztetett a szakember.
Arra a kérdésre, hogy az elhunyt adósságai mennyire terhelik az örökösöket, a közjegyző elmondta:
a hagyaték mint egész – aktívumaival és passzívumaival együtt – száll át az örökösökre.
Az örökhagyó tartozásaiért azonban csak az öröklött vagyon erejéig felelnek az örökösök, akik le is mondhatnak a hagyatékról.
Böröcz Helga elmondta azt is, hogy a közjegyző csak nagyon korlátozott körben vehet fel bizonyítást, vitás esetekben pedig nem dönthet. A hagyatéki per már bíróságra tartozik, csak ott születhet végleges döntés az örökösök közti vitában – emelte ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.