BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még várat magára az orosz és amerikai nukleáris leszerelés

Donald Trump amerikai elnök már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz.

Nem volt „kézzelfogható eredménye” az Egyesült Államok és Oroszország között Bécsben lezajlott újabb nukleáris leszerelési tárgyalásoknak – adta hírül kedden az osztrák sajtó. A két nagyhatalom az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról tárgyalt az osztrák fővárosban.

Az osztrák külügyminisztérium adott otthont a hétfőn kezdődött, több mint tíz órán át tartó tárgyalásoknak. Az Egyesült Államokat Marshall Billingslea, az amerikai elnök külön megbízottja, Oroszországot Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes képviselte.

Donald Trump amerikai elnök már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz, a három országnak ugyanis közösen kellene érdemi tárgyalásokat folytatnia a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról.

Marshall Billingslea
Fotó: AFP

Peking azonban mindeddig nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni; azzal érvelt, hogy nukleáris programja messze elmarad Washingtonétól és Moszkváétól; azok ugyanis együttesen birtokolják a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát.

Marshall Billingslea a Twitteren ugyanakkor nagyon hatékonynak nevezte az Új START leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Az amerikai elnök külön megbízottja élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen.

Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni „titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá; ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját.

A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1 550 atomtöltettel rendelkezhet.

A megállapodás 2021. február 5-én jár le; és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint Oroszország és az USA a világ atomkészletének 90 százalékával rendelkezik; a 13 400 atomfegyverből

  • az Egyesült Államok 5 800-at,
  • míg Oroszország 6 300-at birtokol,
  • míg Kína több mint 320 atomtöltettel rendelkezhet.
  • Az Egyesült Államok bécsi nagykövetsége a Twitteren azt írta, hogy továbbra is Ausztria marad a „nemzetközi párbeszéd helyszíne”.

    Oroszország ausztriai nagykövetsége szerint pedig Bécs ismét bebizonyította, hogy „megbízható konferencia-helyszín”. Alexander Schallenberg (ÖVP) osztrák külügyminiszter bízik abban, hogy a bécsi találkozó egyben egy folyamat kezdetét jelenti, és ismét rendszeresen tárgyalóasztalhoz ül majd Oroszország és az Egyesült Államok.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.