BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megtalálták a világ legrégebbi pénzverdéjét

A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban.

Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében időszámításunk előtt 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint.

A korábban feltárt legrégebbi pénzérméket a mai Törökország területén találták, azokat nagyjából az időszámításunk előtti hetedik századra datálják. Az öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő.

Fotó: Shutterstock

Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet — egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat — is találtak.

A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.

A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgy nevezett tavasz és ősz korszakban, valamint a hadakozó fejedelemségek korszakában (időszámítás előtti 475–221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fémérméinek egyikei.

Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge-i Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti nyolcadik században bronzöntödeként egyéb fémtárgyak — egyebek mellett fegyverek — készítésére használták, és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését. Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adásvételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.

A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou-dinasztia idején épült település maradványai.

A települést a jelenlegi ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok között egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.