Kötelező a védőoltás a munkahelyén? Erre figyeljen!

Az új kormányrendelet, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozók számára, november 1-én lépett hatályba. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a kötelező oltást a jogszabály már elő is írta. 

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti – fizetés nélküli szabadság –, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat. 

A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében

– elemezték a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei. 

Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a feladatok ellátása a munkahelyi vagy az azon kívüli folyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a táv- és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. A döntést meghozatalát követően a vezetők kötelesek azonnal tájékoztatni az érintett dolgozókat.

A munkavállalónak legalább 45 napja van az oltás felvételére.

A munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írhatja elő a védőoltás felvételét – írja a HR portál.

Megjegyezték: az új magyar szabályok a szigorúbbak közé tartoznak nemzetközi viszonylatban, de különösen Európán belül. A legtöbb európai országban a tömeges rendezvények vagy vendéglátó-, szórakozóhelyek látogatását korlátozzák a beoltottakra, illetve a kötelező oltások legfeljebb az egészségügyi és időseket gondozó intézményekben dolgozókra terjednek ki. Ezalól Olaszország kivétel, ahol általánosan kötelező a munkavállalók számára az oltás felvétele, vagy a rendszeres tesztelés.

Ha a dolgozó nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, vagy akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni. 

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem, például prémium, cafeteria, fizetett szabadság. 

Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. 

Az ügyvédek felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. 

Fontos tudni, hogy a munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű – mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik –, vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, 

ahol a védőoltás ellenjavallt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért. 

A legtöbb cég egyelőre kivár a kötelező oltással – írja a Népszava. A magánszférában eddig kevés munkaadó döntött a kötelező tételről.