Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás második fordulóját. A választáson csaknem 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaországban reggel 8 órakor nyitottak a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban, köztük Párizsban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
Míg a legtöbb országban az exit pollokra támaszkodnak a választások győztesének kihirdetésekor, Franciaországban a közvélemény-kutatók a ténylegesen megszámlált szavazatokra alapozzák becsléseiket, amit az tesz lehetővé, hogy a szavazóhelyiségeket nem egyszerre, hanem országszerte lépcsőzetesen zárják be.
A fő különbség az exit pollhoz képest az, hogy ahelyett, hogy a szavazóhelyiségen kívül kérdeznénk meg az embereket arról, hogyan szavaztak, mi közvetlenül a szavazólapokat nézzük
– mondja Mathieu Doiret, az Ipsos közvélemény-kutató intézet munkatársa, akit a France 24 kérdezett az eljárásról. A módszer segítségével pontosabb előrejelzések tehetők, ugyanis
az exit pollos interjúk során a választók nem biztos, hogy el akarják mondani a kérdezőbiztosoknak, hogyan szavaztak.
„Franciaországban mi is használunk exit pollokat, például az egyes jelöltek támogatottságának korcsoportok vagy szakmák szerinti értékelésére. De az exit pollok általában valamivel kevésbé pontosak, mert az emberek megtagadhatják a kérdéseink megválaszolását, a szavazatszámlálást viszont nem” – mondja Doiret.
Ugyanakkor hátrányai is vannak a leadott szavazatok számlálásán alapuló technikának. „Ez azt jelenti, hogy meg kell várnunk, amíg az első szavazóhelyiségek este 7 órakor bezárnak, míg az exit pollok alapján egész nap lehet dolgozni” – magyarázta a szakértő.
A mintát úgy választják ki, hogy az reprezentatív legyen a francia választókerületek sokszínűségére nézve, és egyúttal megfeleljen a legutóbbi elnökválasztás általános eredményének, amelyet viszonyítási alapként használnak.
Franciaországban generációk óta változatlan a szavazási rendszer: a választóknak személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadniuk a papíralapú szavazólapokat, majd azokat a biztosoknak kézzel meg kell számolniuk. A statisztikai mintavételre használt szavazóhelyiségekből minden 100 megszámlált szavazólap után egy tisztviselő felhívja a közvélemény-kutatókat, hogy jelentse az eredményeket. Az adatokat ezután egy speciális szoftver segítségével összehasonlítják a korábbi választások számaival, hogy előrejelzéseket készítsenek.
A rendszer lehetővé teszi, hogy a közvélemény-kutatók nagyon nagy pontossággal megjósolják a választás kimenetelét.
Még nem láttunk olyat, hogy a közvélemény-kutatók este 8 órakor ne tudták volna kihirdetni a győztest, illetve a második forduló döntőseit
– mondja Doiret.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 - 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 - 44,5 százalékát szerezheti meg.
Francia választások: Macron és Le Pen összecsaptak a kampány utolsó napján, izgul a Wall StreetLezárult pénteken a francia elnökválasztás kampányának utolsó napja, mindkét jelölt aktívan próbálta megnyerni az utolsó bizonytalan szavazókat is, akik vasárnap másodszor is az urnák elé járulnak. |
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.