Már nem az aggasztja legjobban a németeket, mint eddig

A DeutschlandTrend szokásos havi felmérésének eredménye szerint januárban az Ukrajna elleni invázió és a folytatódó háború volt a megkérdezett 1314 ember többségének a válasza arra a kérdésre: mi a legfontosabb probléma, amellyel a német politikusoknak foglalkozniuk kell? Nem aggódnak azonban már annyira emiatt, mint a nyáron, viszont változatlanul támogatják a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját. A válaszadók 41 százaléka tartja megfelelőnek a fegyverszállításokat és 35 százaléka az Oroszországgal szembeni szankciókat. A diplomáciai erőfeszítésekkel azonban nem elégedettek, 52 százalékuk látná szívesen, ha Berlin többet tenne ezen a téren – ismertette az eredményt a Deutsche Welle internetes kiadása.

A lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az országegyesítés előtt az NDK közeli kapcsolatot ápolt a Szovjetunióval, és Németország keleti felében még mindig sokan támogatják Oroszországot, és szkeptikusak a NATO-val szemben. Ezzel magyarázható, hogy a Kelet-Németországban élő megkérdezettek 40 százaléka szerint túl messzire ment a kormány az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokkal, és 34 százalékuk érzi túl keménynek az Oroszország elleni szankciókat.
Az energiabiztonság is érthetően aggasztja az embereket, a megkérdezettek 20 százaléka ezt a kérdést helyezte az első helyre, másodikra pedig a klímaváltozást. A német háztartások felében gázzal fűtenek, az ipari termelés is nagymértékben függ ettől az energiahordozótól, amelyet korábban nagyrészt Oroszországtól szereztek be. Most viszont már nem jön orosz olaj és gáz, az energia drágább lett, ami növeli a megélhetési költségeket, és ez aránytalanul jobban érinti az alacsony jövedelmű családokat, többen érzik úgy, hogy magukra hagyták őket. Szeptemberben még a német szavazók fele mondta azt, hogy tisztességesek a körülmények a társadalomban, most már csak 36 százalékuk érzi így, és 53 százalékuk szerint nem elégséges a kormány által nyújtott anyagi támogatás. 

A lap szerint ez részben az alacsony munkanélküliségi rátának köszönhető, a magas infláció ellenére ugyanis kevés cég bocsát el alkalmazottakat, éppen ellenkezőleg, hiány van szakképzett munkaerőből.

Az embereket ezért arról is megkérdezték, mi lenne a megoldás szerintük erre a problémára. 

A válaszadók nagy többsége azonban úgy véli, hogy a béremelés lenne a leghatékonyabb eszköz.
Az elmúlt három évben a koronavírus-járvány miatt aggódtak a leginkább a németek, ezt azonban egyre kevésbé tekintik problémának, hiszen alig maradt érvényben korlátozás. Már csak a tömegközlekedési eszközökön kell maszkot viselni, és otthoni karanténba kell vonulni, ha fertőzött az ember – a megkérdezettek többsége szerint ez helyes is így.

A szövetségi kormány támogatása tavaly még fokozatosan csökkent, most viszont elkezdett emelkedni. Ennek ellenére csak a megkérdezettek egyharmada adott jó jegyet Olaf Scholz kancellár kabinetjének, és a hárompárti – szociáldemokrata, zöld és szabad demokrata – koalíció elveszítené a többségét a parlamentben, ha most rendeznének általános választást. A legtöbb szavazatra, 29 százalékra Angela Merkel volt kancellár pártja, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU) számíthatna, amelyek a második világháború óta eltelt idő nagy részében irányították az NSZK-t. Változatlanul erős a nacionalista Alternatíva Németországért (AfD), a szavazatok 15 százalékára számíthat, támogatói élesen ellenzik a jelenlegi kormány politikáját. Most bekerülne a Bundestagba a posztkommunista Baloldali Párt is, mert elérné az 5 százalékos küszöböt.