A háború kezdete óta nem látott mértékű vesztségeket szenvedett az orosz haderő a brit hadügyminisztérium közlése szerint. Ugyanakkor a tárca azt is közölte, hogy adataik az ukrán vezérkartól származnak, eszerint a múlt héten átlagosan napi 824 embert vesztettek az oroszok. Hozzátették, hogy nem ismerik az ukrán vezérkar által alkalmazott módszertant az orosz veszteségek számítására.
Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése főként az oroszt információs hadviselést veszi górcső alá, de az egyre inkább megmerevedő frontvonalakról is közöl információkat. Ezek szerint az orosz offenzíva folytatódott Szvatovétól északnyugatra, ahogy Kreminna térségében és Bahmut, Avdiivka és Vuhledar környékén is. A Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin pedig a Bahmuttól északra fekvő Kraszna Hora elfoglalásáról számolt be.
Az ukrán katonai titkosszolgálat közzétett egy elfogott beszélgetést, amely szerint az iráni Shahed drónokat irányítók fárszi és kurd nyelven kommunikálnak, felvetve a lehetőségét, hogy az eszközöket kurd vagy más iráni zsoldosok irányítják. A kémszervezet továbbá azt is állította, hogy szerintük az oroszok elhalasztják a mozgósítás második hullámát, miután azt első etap problémáit sem sikerült még orvosolniuk.
Ukrán tisztviselők mindemellett vitatják, hogy az oroszok képesek nagy léptékű támadást indítani az országban, és különösképpen Herszon térségében.
Az ISW szerint ugyanakkor Oroszország visszanyerte képességét arra, hogy a nyugati társadalmakban indítson információs kampányokat, melyek célja a belső konfliktusok kiélezése és az ukránoknak nyújtott támogatás megszüntetése. Az oroszok a háború kezdete óta igyekeznek hangsúlyozni, hogy két fél közötti erőviszonyok miatt Ukrajna nem lehet képes a győzelemre. Ez a narratíva részben persze az orosz kudarcok elfedését is szolgálta időről időre, az ukrán ellentámadás sikereit követően.
A harctéren elért ukrán győzelmek hatására az orosz álláspont tavaly szeptember–november között a nukleáris eszkaláció lehetőségét igyekezett kidomborítani, remélve, hogy az ettől való nyugati félelem lelassítja az ukránoknak szánt fegyverszállításokat. Ezen információs kampány másik célja lehetett, hogy
Oroszországot ismét mint nagyhatalmat tüntesse fel a világ szemében, miután a fronton ezt a képet megtépázták a csúfos vereségek.
Tavaly decemberben aztán ismét változás következett be az orosz információs műveletekben, ekkor Moszkva béketárgyalások lehetőségével igyekezett késleltetni a fegyverszállításokat és erőt gyűjteni a harkivi és herszoni vereségek után. Ez a törekvés azonban az ISW szerint nem játszott döntő szerepet a nyugati harckocsik Ukrajnába érkezésének késlekedésében.
A nagy hatótávolságú fegyverek frontra érkezését szintén igyekszik Moszkva információs műveletekkel is gátolni, azt sugallva, hogy Ukrajna ezeket nem saját területei felszabadítására, hanem az Oroszország belseje elleni támadásokra akarja használni. A Kreml több tisztviselője is azt jelezte, hogy a nyugati tankok segítségével az ukránok orosz területekre jelentenének veszélyt, míg
Putyin a Patriot légvédelmi rakéták kapcsán sugalmazta azt, hogy azokkal intézhetnek támadást az orosz határokon túl.
Az ISW értékelése szerint az orosz információs műveletek fontos szerepet kapnak a háborúban, a segítségükkel igyekszik Moszkva mind taktikai, mind stratégiai célokat megvalósítani, különösen, hogy a keleti fronton sikerült visszaszerezniük a kezdeményezést. Ezért a Nyugatnak számolnia kell azzal is, hogy a béketárgyalások lehetőségének felvetése orosz részről gyakran a sebezhetőséget palástolja, vagy épp az orosz csapatösszevonásokat próbálja leplezni.
Az orosz információs műveletek célja végső soron a Nyugat egységének megbontása és az ukránoknak nyújtott támogatások gáncsolása, így hasonló próbálkozásokra a jövőben is érdemes számítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.