Pekingnek a békéről, Washingtonnak a kínai fegyverszállításról szól

Peking már megtette a tétet, előkészítette a világot, hogy az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján békekezdeményezéssel áll elő. A The Wall Street Journal információi szerint Washington húzása erre az lehet – amire többek közt ezzel a kiszivárogtatással ők is felkészítették a közvéleményt –, hogy az amerikai hírszerzés úgy tudja: egyre valószínűbb, hogy a kínaiak fegyverszállításokkal fogják támogatni Oroszországot a NATO segítette Ukrajna elleni háborújában.

Miközben a nagyhatalmak a háború közepette – amint békében is – abban versengnek, hogy a riválisuk ne mutathassan náluk szebb arcot a világnak, az első éve végéhez közeledő ukrajnai háború esetében a vége nem látszik, a fenyegetés inkább az eszkaláció. 

Nagyszabású orosz támadásra készülve Kijev egyre sürgeti a nyugati fegyverszállításokat, e heti két nagy beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy Moszkva Ukrajnában folytatja az ellene fordult Nyugat elleni háborúját, a Kijevbe és Varsóba látogató Joe Biden amerikai elnök és európai politikusok ugyanakkor megerősítették, hogy a NATO-szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett fegyverekkel és pénzzel. 

Kínai Global Times: mi békét akarunk

A kínai kommunista párt által ellenőrzött, angol nyelvű Global Times vezető anyaga csütörtökön arról szólt, hogy európai körútja végén Vang Ji külügyminiszter Moszkvában is megerősítette: Peking közvetíteni szeretne a harcoló felek közt, hogy mielőbb vessenek véget a háborúnak.

A külügyminiszter már a hét végén, a müncheni biztonsági konferencián bejelentette, hogy Peking az évfordulóra dokumentumot tesz közzé a javasolt politikai rendezésről. Kiszivárgott az is – pont a The Wall Street Journal írta meg ezt is –, hogy Kína első számú vezetője, Hszi Csin-ping hónapokon belül Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyin elnökkel.

A Global Times kínai elemzőket idéz, akik szkeptikusan nyilatkoztak Washington szerepét illetően. Kijevet mélyen befolyásolja Washington, amely nem érdekelt az azonnali tűzszünetben, és inkább elhúzódó konfliktust szeretne, hogy továbbra is aláássa Moszkva befolyását, és erővel változtasa meg a status quót. Így nehéz elképzelni olyan megvalósítható békeformulát, amelyet mindkét fél elfogadna – írja a hivatalos lap az elemzőkre hivatkozva. 

– írta a lap.

The Wall Street Journal: fegyverszállításokra készülhetnek

Az amerikaiak olyan információk közzétételét fontolgatják – írja név nélkül nyilatkozó hivatalos forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal –, ami azt sugallná, hogy a kínaiak nem is igazán gondolják komolyan a békét, hanem pont hogy fegyvereket szállíthatnak az oroszoknak. 

A napokban egyébként egymást érik a Pekingbe irányított amerikai figyelmeztetések – a lap szerint nemcsak nyíltan, hanem zárt ajtók mögött is –, hogy a kínaiak „vörös vonalat” lépnek át, ha fegyvereket adnak az oroszoknak. Ugyanezt a NATO nyíltan megteszi, Ukrajnát segítve. Ha azonban a kínaiak hasonlóképp „beszállnának” a másik oldalon, az még egy lépéssel közelebb vinné a két legnagyobb világhatalmat a konfliktushoz. 

Münchenben Vang Ji találkozott is Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, ám a megbeszélés úgy zárult, hogy a részleteket ismerő források szerint „nem volt jele közös pontnak a fő kérdésekben” – írta a lap. Pénteken, a háború kitörésének évfordulóján Blinken felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol egy éve a készülő orosz támadásról szóló amerikai információkat osztotta meg. 

Az utóbbi hetekben a nyugatiak olyan hírszerzési információkhoz jutottak, amelyek szerint Peking véget vethet a korábbi önkorlátozásnak, és a kereskedelmi segítség mellett a továbbiakban fegyverszállításokkal is támogatná Moszkvát. Mostanáig volt egy bizonyos kétértelműség abban, milyen praktikus segítséget ad Kína Oroszországnak – idézett a lap egy amerikai hivatalnokot. Mostanra a hozzáállás az új információk szerint „sokkal kevésbé kétértelmű”.

Az eltelt egy évben a kínaiak vásárolták az orosz olajat, és olyan tételeket adtak el az oroszoknak – például mikrocsipeket és drónokat –, amelyeknek van katonai jelentőségük. Ha a továbbiakban halálos fegyvereket is adnának – amint az új, azonban eddig nem részletezett információk sejtetik –, az lényeges elmozdulás lenne – írta a lap, hozzátéve: Kína a világ vezető gyártója olyan fegyvereket illetően, amelyeket az ukrajnai konfliktusban elterjedten használnak, mint a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek, precíziós rakéta-sorozatvetők, tankelhárító és föld-föld rakéták, taktikai drónok és cirkáló muníciók. Egyelőre nincs döntés, közzétennék-e az új információkat.

Amerikai és európai hivatalnokok szerint Peking nem feltétlenül fejlett fegyvereket szállítana, de segíthetne visszatölteni az orosz hadseregnek, ami elfogy a hadszíntereken, ilyen a lőszer, illetve legyártani azt, amihez a szankciók miatt nem juthatnak hozzá külföldről, ilyen az elektronika.

The Washington Post: hatalmas a világszínház

A szintén mértékadó amerikai fővárosi lap, a The Washington Post vezető cikke azonban jelzi, hogy hatalmas a világszínház, amely előtt a nagyhatalmak kommunikációs hadakozása folyik, és a világ kis része az, amely Ukrajnát felfegyverzi és az oroszokat szankcionálja: 33 ország.

A világ népességének kétharmada olyan országokban él, amelyek nem ítélték el az ukrajnai támadásért Oroszországot – összegezte tavaly az Economist Intelligence Unit.

Ez nem a szabadság és a diktatúra közötti harc, amint Joe Biden gyakran sugallja – idézte a lap William Gumedet, a johannesburgi Democracy Works Foundation alapító-vezetőjét –, amit jelez, hogy sem Dél-Afrika, sem India, sem Brazília nem csatlakozott az amerikaiak koalíciójához.

Arról van szó, hogy az elmúlt évtizedben már felhalmozódott a neheztelés az USA és szövetségesei irányában, akik egyre több jelét mutatták az elfordulásnak a globális dél problémáitól. Ebbe a vákuumba lépett be Oroszország és Kína – mondta a szakértő.

Erről szól a New York Times csütörtöki vezető anyaga is, "Egy év után világosabbá válik: miközben a Nyugat koalíciós magja figyelemreméltóan kemény marad, a világ többi részét sohasem győzte meg róla, hogy izolálják Oroszországot" - írták a szerzők a geopolitikai infografikákkal gazdagon illusztrált cikkben.

Biden elnök Varsóban a héten elmondott beszédében ismét a demokráciák együttműködésének sikereként írta le az ukrán ellenállást, és kijelentette: „Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékukban Oroszország elfoglalása.”

A Politico egyik csütörtöki vezető anyaga azonban arról szól, milyen veszélyekkel járhat Európa és a világ számára, ha egy háborús vereség hatására Oroszország esetleg dezintegrálódik. Oroszország szét fog esni – idézték Karel Schwarzenberg herceget, korábbi cseh külügyminisztert, aki hozzátette: