Már százezrek vesztek oda egy év alatt, és egyre csak áradnak a fegyverek az ukrajnai frontokra Oroszországból és a világ legkülönbözőbb pontjairól. Mivel osztják a halált és a rombolást egymásnak a viaskodó felek, erről készítettünk természetesen nem teljes, de átfogó összeállítást több forrás, többek közt a The Telepgraph segítségével.
A fizikai infrastruktúrában a Statista napokban közzétett becslése szerint már decemberig jóval több mint 150 milliárd dollárra tehető a közvetlen kár Ukrajnában, azaz a rombolás értéke meghaladta Bulgária és Szerbia összesített 2021-es GDP-jét. Csak a lakóépületekben 54 milliárd dolláros kár keletkezett.
Irtózatos veszteségek: a világháború óta nem halt meg annyi orosz katona, mint UkrajnábanAmerikai adatok szerint több mint kétszázezer katonát veszíthetett Oroszország Ukrajnában alig egy év alatt. |
A listánkban szereplő fegyverek egy része már a szovjet időkben rendelkezésre állt, amikor Oroszország és Ukrajna még egy államalakulat része volt. Ilyen fegyvereket az ukránok nemcsak megököröltek, hanem más államoktól is kaptak, egyéb nyugaton rendszeresített fegyverekkel együtt.
Ez a 9,2 méteres, „tankszerű” páncélozott harcjármű 1981 óta van szolgálatban a francia hadseregben, 105 milliméteres ágyúja 2,2 kilométerre is eltüzel a gyalogság támogatása közben, és van egy 7,62 milliméteres géppuskája is. Sebesen halad, 85 kilométer per óra csúcssebességgel.
Ezt a négyfős személyzet által működtetett önjáró – 55 kilométer per óra sebességre képes – löveget három évtizede alkalmazza a brit hadsereg. Hossza a 155 milliméteres ágyú csövével együtt 9,1 méter, és majdnem 25 kilométerre lehet lőni vele. Bekerülési költsége majdnem 17 millió dollár.
Mintegy 5,5 millió dollárba kerül egy ezekből a 2011 óta gyártott 6,5 méteres török drónokból, amelyeknek az ukránok a propagandaháborúban is nagy hasznát vették, hiszen értékes orosz célpontok elleni támadásait le is filmezhették vele.
Jó régi, hatvan éve bevezetett szovjet eredetű eszköz. Mindkét fél elterjedten használja ezeket a teherautóra szerelt rakétavetőket, amelyek akár 52 kilométeres távolságra is ki tudnak lőni 40X122 milliméteres rakétákat. Gyakran sorozatban lőnek ki vele oroszul „jégesőt”, és nem lehet vele pontosan célozni.
A 6,2 méteres, 30 milliméteres gépágyúval és tankelhárító rakétákkal felszerelt, BMP-2 páncélozott csapatszállítókat 1980-ban állította hadrendbe a Szovjetunió. Hét katonát tud szállítani, akiket gyakran lehet látni a tetején utazni, nem nagyon bíznak benne, hogy beszállva megvédené őket a páncélzat. A költsége kb. másfélmillió dollár, a sebessége 65 km per óra.
Ezeket az 1985-ben szolgálatba állított vadászrepülőket az amerikai F–15 versenytársának szánták a szovjetek. Ukrajnában a fejelttebb Su-27-esek Su-35-ösök ellen is sikerrel vetették be őket.
Az 1981 óta szolgáló, 6,6 méteres amerikai Bradley a háromfős személyzeten kívül hat katonát tud szállítani 56 km per óra sebességgel, és 25 milliméteres Bushmaster automata ágyúval rendelkezik, amellyel 6,8 kilométerre tüzelhet. Tankelhárító rakétákkal is felszerelhető. Értéke 4,3 millió dollár.
Az 1,8 méter hosszú Brinstone 2 rakétát, amiből egy darab 129 ezer dollárba kerül, a brit hadsereg használja 1999 óta. Általában helikopterekről lövik ki, de módosított teherautókról is indíthatók. A hatótávolsága 60 kilométer. Lézeres rávezetéssel is alkalmazható, de programozható is.
A 10 méteres teherautóra szerelhető 155 milliméteres francia tarack fontos szerepet töltött be a donbászi ukrán ellentámadásban. Tizenöt éve van szolgálatban, 42 kilométerre lőhet, az ára 7,5 millió dollár.
Ez a britek fő nehéztankja, 120 milliméteres huzagolt ágyúcsöve van és 7,62 milliméteres géppuskája, 3 kilométerre lőhet és 59 km per óra a csúcssebessége. A hossza 8,3 méter, és egy egység 5,2 millió dollárba kerül.
A háború váratlan fejleménye volt, hogy az ukrán hadsereg kifejlesztette és bevetette ezeket a 80 km per óra sebességre képes, bombákkal felszerelt távirányított kamikazehajókat. Az 5,5 méter hosszú jármű akár 800 kilométernyire is bevethető. Egy darab 250 ezer dollárba kerül.
Az ukránok kereskedelmi forgalomban kapható drónokat is átalakítottak hadi célokra. Lövészárokra, tankokra dobhatnak le róla bombát, sőt akár a tetőrésbe is.
Akár 148 kilométerre is lehet tüzelni ezzel a 4,2 méteres, 1985 óta alkalmazott, kifinomult radaramerikai rakétával. Darabja 284 ezer dollárba kerül.
A High Mobility Artillery Rocket System a háború egyik legismertebb fegyvere. Amerika 2010-ben állította hadrendbe. A hétméteres szállítójárműre szerelt platformról indított 6x227 milliméteres rakétákkal precízen lehet célozni, és akár 70 kilométerre is repülhet, 85 km per óra sebességgel. Darabjának 3,5 millió dollár az ára.
Bemutatjuk az oroszok új fegyvereit, amelyeket már az ukrajnai tapasztalatok alapján terveztekInfravörös rakétaelterelő füstgránát, modernizált Kalasnyikov gépfegyverek, új generációs drónok és lopakodó cirkálórakéták – az orosz hadiipar csúcssebességbe kapcsolva készült az új offenzívára. |
A háromméteres, európai uniós fejlesztésű, 25 kilométeres hatókörű rakéta eredetileg légi indítású volt, de földről is indítható és sikeresnek bizonyult az orosz cirkálórakéták ellen.
Ez már nem szovjet fegyver, az oroszok állították hadrendbe 2006-ban, és nem kevesebb, mint 500 kilométerre lő ki ballisztikus rakétákat, amelyeket akár atomrobbanófejjel is fel lehet szerelni. A szállítóplatform 12,7 méter hosszú. Egy egység ára hárommillió dollár.
Az eldobható vetőcsőből indítható, 1,1 méter hosszú, 1996 óta használt amerikai Javelin rakéta 500 km per óra sebességgel csap le a páncélosok tetejére, ahol a páncél vékony, legfeljebb 2,5 kilométeres távolságból. Egy rakéta ára kb. 250 ezer dollár.
A levegőből és vízről is akár nem kevesebb, mint 4500 kilométerről indítható, 6,2–8,9 méteres Kalibr az egyik legmodernebb és pontosabb orosz cirkáló rakéta. Elég drága – 6,5 millió dollárba kerül egy darab –, és az elektronikus alkatrészeket sújtó szankciók miatt az oroszoknak nehézségeik lehetnek a gyártásában.
Ez egy szovjet eredetű fegyver, már 1962-ben szolgálatban volt. Az egymillió dollár költségű rakéta hossza 11,65 méter, a hatótávolsága 600 kilométer, és eredetileg amerikai repülőgéphordozó hajók ellen tervezték, de az ukrán háborúban földi célpontok ellen vetették be.
Összehasonlítottuk az Abrams és a Leopard tankot, az ukránoknak a német kellDöntő szakasz következhet a háborúban, és kritikus kérdéssé vált, kap-e Ukrajna nagyszámú nyugati tankot. Nehéz eldönteni, mennyire politikai-stratégiai, és mennyire katonai szakmai kérdés, hogy az ukránok német Leopard, és nem amerikai Abrams tankokért lobbiznak, mindenesetre a két típus mutat jelentős eltéréseket. |
Ez egy szovjet fegyver, már 1955-ben is használták: kézi töltésű 155 milliméteres tarack. Nem önjáró, a hossza így is 10,7 méter. Mindkét fél használja, a raktárakból hozták elő, 17,4 kilométerre lehet ellőni vele.
Negyvenesztendős, hétméteres lánctalpasra szerelt amerikai rakétavető 70 kilométeres hatótávval. Az Öböl-háborúban használták először, 12x227 milliméteres rakéták kilövésére alkalmas, ugyanolyanokéra, mint a Himars.
Ezt a 2005 óta használt, könnyen manőverezhető, 40 kilométeres lőtávolságú amerikai ágyút sokat használják az ukránok a Donbászban.
Két évtizede gyárták az amerikaiak és a britek ezt a nyolc méter hosszú, nyolc katona szállítására alkalmas páncélozott járőrszállítót, amely 7,62 milliméteres géppuskával van felszerelve. Herszon környékén sokat használták az ukránok. A csúcssebessége 50 km per óra és állítólag az aknákat is jól bírja.
A britek és a svédek fejlesztették ki és helyezték 2008-ban szolgálatba ezt az egyszer használatos vetőcsőből indított, egy kilométeres hatótávú egyméteres tankelhárító rakétát. A rakéta mágneses szenzorai akkor indítanak lefelé irányuló robbanást, amikor a rakéta egy méterre van a célpont felett, ahol a páncél vékony.
Az ukrajnai harctéren találták szembe magukat először az ellenfelek a legfejlettebb orosz tankelhárító aknával. Az infravörös szenzorokkal is felszerelt szerkezet képes egy minirakétát fellőni a célpontja fölé, ami aztán lefelé robban, extrém sebességgel.
Ezt az 1878-tól alkalmazott, 7,9–9,9 méteres szovjet föld-levegő rakétát mindkét harcoló fél alkalmazza. Egy ilyen ukrán rakéta szedett két áldozatot Lengyelországban.
Ezek a 3,5 méteres iráni drónok újak, 185 km per óra csúcssebességgel repülnek, és elég zajosak, viszont olcsók: húszezer dollárba kerül egy. A 30–80 kilogrammos robbanófejjel felszerelt kamikazedrónokat az oroszok sokat alkalmazták az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
A negyed évszázada alkalmazott 1,4 méter hosszú brit légelhárító rakétát vállról indítva használják 7 kilométernél közelebbi célpontok, elsősorban orosz helikopterek ellen. Mach 4-re gyorsít fel, így alig észlelhető. Maga a rakéta három kisebb, dartsszerű lövedéke képes kibocsátani lézeres rávezetéssel, azaz egy célpontra többször is lecsaphat.
A már-már klasszikus, 1980 óta használt másfél méteres amerikai Stinger rakéta 5 kilométeren belüli célpontra indítható, és Ukrajnában ugyanolyan veszélyes az orosz helikopterekre, mint Afganisztánban volt.
A Switchblade 2011 óta alkalmazott amerikai cirkálólövedék, amely képes arra, hogy megálljon a levegőben, mielőtt kiválasztja a célját. Tíz kilométeres távon belül használják, és ugyanúgy alkalmas könnyű járművek, mint megfigyelőkamerák megsemmisítésére. Hordozható, sűrített levegős kis platformról bocsátják fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.