Belengette lemondását a román miniszterelnök

Marcel Ciolacu román szociáldemokrata miniszterelnök kilátásba helyezte lemondását és előrehozott választások kiírását arra az esetre, ha liberális koalíciós partnerei nem támogatják az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló reformcsomagját. A kormányfő a Ion Cristoiu publicistának adott interjújában beszélt erről azt követően, hogy a két párt politikusai között a múlt héten nyilvános üzengetés kezdődött arról, hogy ki a felelős a tervezett 4,4 százalékos GDP-arányos hiánycélnál jóval nagyobb, az európai alapok lehívását veszélyeztető költségvetési hiányért.

A miniszterelnök szerint Romániának idén a GDP 6,2 százalékára rúgó hiánya lesz, ha nem intézkednek sürgősen.

– emelte ki Ciolacu. Hozzátette, hogy a legnagyobb kihívás az, hogy a korrekciókat a jelenleg 19 százalékos áfa emelése nélkül hajtsák végre. Szerinte az intézkedéscsomag nem tartalmaz új adókat, csupán megszünteti az adókedvezményeket, és kiterjeszti az egészségügyi hozzájárulást. Emelések csak a jövedéki adónál és a természeti erőforrások haszonbérleti díjánál várhatók.

Ciolacu is elismerte, hogy a 2023-as állami költségvetés tervezésénél túlbecsülték a bevételek növekedési ütemét: ezek a tervezett 14 százalékhoz képest csak 11 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A kormányfő szerint ezért nem az akkori szociáldemokrata pénzügyminiszter a felelős, hanem a lakossági fogyasztás és az ipari termelés visszaesése miatt következett be. A kormányfő hozzáfűzte, hogy augusztus végéig mindenképpen meg kell állapodniuk az Európai Bizottsággal egy új, vállalható költségvetési hiánycélról oly módon, hogy Románia lehívhassa a számára elkülönített európai uniós forrásokat.

Romániában a múlt héten egyidejű Facebook-bejegyzésben jelentette be Marcel Ciolacu szociáldemokrata és Nicolae Ciuca liberális pártelnök, hogy a koalíciós pártok megállapodtak az állami kiadások lefaragásáról és a bevételek növeléséről. A takarékossági intézkedések közül 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az indokolatlan pótlékok eltörlését, valamint intézmények összevonását és felszámolását emelték ki.

A bejelentett reformcsomag azonban tiltakozást váltott ki minden érintett szektor – az adókedvezmények megvonását kifogásoló IT-szektor és az építőipar, valamint az intézmény-összevonások és a létszámstop ellen tiltakozó kulturális szféra és az igazságszolgáltatás –részéről, a kormánypártok egyes politikusai pedig kölcsönösen koalíciós partnerüket hibáztatják a kialakult helyzetért.

Románia több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. Keleti szomszédunknál önkormányzati, parlamenti, EP- és elnökválasztást is rendeznek 2024-ben.