Olyan likas az EU helyreállítási alapja, mint az ementáli, még a teljesítménye se mérhető
Jelentős hiányosságok vannak az Európai Unió által létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) vagy más néven Európai Helyreállítási Alap nyomonkövetési rendszerében, amely alkalmatlan az általános teljesítmény mérésére – derül ki az Európai Számvevőszék új jelentéséből.
Noha a jelenlegi rendszer azt meg tudja vizsgálni, hogy milyen eredményeket értek el a tagállamok a finanszírozásért meghozott reformok, valamint a beruházások terén, arra nem alkalmas, hogy az RRF céljainak teljesülését értékelje. A 723 milliárd eurós alap – ebből 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 385 milliárd euró kedvezményes hitel – célja a tagállami reformok és beruházások finanszírozása, például a munkaerőpiacok vagy a természetvédelem terén.
Azonban szemben más uniós pénzekkel, az Európai Bizottság ebben az esetben nem a tényleges költségek, hanem a reformok és a beruházások terén elért mérföldkövek és célértékek alapján biztosítja a forrást a hat szakpolitikai pillér alá tartozó tervekre.
Ivana Maletic, a jelentésért felelős számvevőszéki tag hangsúlyozta, hogy az RRF minden eddiginél több pénzt biztosít a tagállamoknak, ám csupán a vállalások előrehaladását lehet mérni, azok tényleges teljesítményét nem. A teljesítmény értékelése ugyanis a következő elemekből áll: mérföldkövek és célértékek, a tagállamok által a reformok és beruházások terén tett előrelépések megállapítására; valamint 14 előre meghatározott közös mutató, az RRF célkitűzéseinek megvalósítása terén elért siker nyomon követésére.
Az Európai Számvevőszék szerint azonban mindez nem elegendő az általános teljesítmény értékeléséhez, ugyanis az csak a végrehajtás előrehaladását (pl. jogszabályok elfogadása, projektek kiválasztása vagy szerződések aláírása), valamint a finanszírozás célját (pl. a képzésben részt vevő személyek, a felújított négyzetméterek vagy a beszerzett elektromos járművek száma) méri, de az eredményeket (pl. a foglalkoztatottak száma, az energiafogyasztás terén elért megtakarítások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése) nem.
Ráadásul az eredményeket a közös mutatók zöme sem méri, sőt azok sokszor arról sem nyújtanak információt, hogy projektek hogyan segítik az RRF céljainak megvalósítását.
A probléma az, hogy a reformokat és beruházásokat nem lehet egyetlen mutatóhoz sem kapcsolni, miközben a meglévő közös mutatók sokszor csak részben fedik le a célokat, így például egyetlen mutató sem terjed ki olyan területekre, mint a jogállamiság, a pénzügyi ágazat vagy az adózás.
A számvevőszék szerint ugyanakkor a mérföldkövek és célértékek terén a bizottság és a tagállamok rendelkeznek megfelelő minőségbiztosítási rendszerekkel, ám itt is tártak fel hiányosságokat a számvevők, így továbbra is fennállnak adatmegbízhatósági kockázatok, különösen a támogatások végső kedvezményezetteit illetően.
A jelentés szerint a bizottság online elérhető RRF-eredménytáblája ugyan felhasználóbarát, ám kissé félrevezetően mutatja be az alap eredményeit. További probléma, hogy mivel a bizottság nem gyűjt adatokat a források tagállami felhasználásáról, a beszámolás csupán becsléseken alapul. Ezért a számvevőszék arra kéri az EB-t, hogy javítsa az RRF beszámolását az adatok gyűjtésével, valamint dolgozzon ki teljes körű teljesítménymonitoring- rendszert a jövőbeli nem költségalapú finanszírozási eszközök számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.