Washingtoni paradoxon: hazánkat jobban büntetik, mint a háborús agresszort

Már több mint egy hónapja hatályba lépett az Amerikai Egyesült Államok és hazánk közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény felmondása. Január 1-jétől az udvariatlan amerikai gesztus nyomán azok a magyar vállalatok és magánszemélyek, akik Amerikából jutnak jövedelemhez, magasabb adóteherrel kénytelenek szembesülni, bár tavaly november végén az Országgyűlés egy salátatörvényben bizonyos jövedelmek esetében hatástalanította az egyezmény megszüntetésének negatív hatásait.

A Varsói Szerződés és a KGST sem volt gond Washingtonnak

Mint ismert, 2022 júliusában a globális minimumadóval kapcsolatos viták közepette jelentette be Washington a még 1979-ben, azaz a Kádár-rendszer fénykorában megkötött egyezmény felmondását.

Emlékeztetőül, a megállapodás megkötése idején a Magyar Néphadsereg alakulatai még a szovjet csapatokkal vállvetve mutatták be képességeiket a Varsói Szerződés közös hadgyakorlatain, miközben a magyar gazdaság a KGST tagjaként próbált az olykor életmentő devizához jutni. Akkor azonban mindez még nem jelentett gondot.

A másfél évvel ezelőtti felmondás már csak ezért is túlzásnak tűnik, mert érdekes módon a háborús agresszor Oroszországgal szemben nem tette meg ezt a lépést az Egyesült Államok. A több százezer ember halála és Ukrajna középkorba való visszabombázása ezek szerint kevesebbet nyomott a latban, mint a kettős adóztatás elkerülésének gazdasági előnyei.

Amit azonban nem tett meg Washington, azt – vagy legalábbis valami hasonlót – meglépte Moszkva, hiszen Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly március közepén bejelentette, hogy felfüggeszti a barátságtalan országokkal – köztük az Egyesült Államokkal és hazánkkal is – érvényben lévő, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményeket.  A DLA Piper Nemzetközi Ügyvédi Iroda szerint ráadásul a felfüggesztés nem is volt teljes körű, tehát az  egyezmények bizonyos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

Az oroszok nem mondták fel az egyezményeket

Az orosz válaszcsapást, amely a nyugati szankciókra adott retorzióként értelmezhető, eleinte idehaza sokan úgy értelmezték, hogy tavaly augusztustól megszűnt a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. április 1-jén aláírt egyezmény hatálya, ám a NAV tájékoztatója később rávilágított, hogy mivel felfüggesztésről van szó és nem felmondásról, az egyezmény hatálya nem szűnt meg, viszont a felfüggesztés időtartama alatt, az orosz fél a felfüggesztéssel érintett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

A felfüggesztés nem azonos a felmondással

Ugyanez a helyzet az orosz–amerikai relációban is, azaz paradox módon a NATO esküdt ellenségének számító Orosz Föderációval még mindig hatályban van a gazdasági kapcsolatokat elvileg megkönnyítő egyezmény, miközben egy – ráadásul azóta már a magyar csatlakozással megoldódott – adójogi vita miatt a Fehér Ház végleg felmondta az amerikai–magyar megállapodást.

Felvetődhet, hogy miért kellene az amerikaiaknak felmondaniuk az amerikai–orosz egyezményt, ha már egyszer a Kreml felfüggesztette. A két jogi aktus azonban eltérő következményekkel jár. A felfüggesztést Moszkva bármikor egyoldalúan visszavonhatja, ám a felmondott nemzetközi szerződést csak hosszadalmas tárgyalásokat követően lehet ismételten megkötni, amit jól példáz az amerikai–máltai – szintén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló – egyezmény sorsa is, amelyet az amerikai felmondást követően több mint 10 évvel tudtak újrakötni a felek.