Nem sikerült elszigetelni Vlagyimir Putyint, az orosz elnök valóságos diplomáciai offenzívát indított

Vlagyimir Putyin májusban kezdte meg az ötödik elnök ciklusát és két hónap alatt több mint 20 diplomáciai találkozót tartott európai, ázsiai, afrikai, latin-amerikai és a közel-keleti vezetőkkel. Az orosz államfő hat külföldi látogatást tett, valamint Moszkvában számos politikust látott vendégül.

Putyin hivatalba lépése után elsőként Kínába utazott, ahol a felek kijelentettek, hogy a két ország közötti szívélyes kapcsolat a globális stabilitást szolgálja. Hszi Csin-ping kínai elnök megígérte Putyinnak, hogy Peking mindig jó partnere lesz Moszkvának, egyben a két vezető nyilatkozatot írt alá, amelyben a felek leszögezték: elmélyítik a stratégiai kapcsolataikat.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy Kína nem ítélte el Oroszországot az orosz–ukrán háború kitörése után és elutasította a szankciókat bevezetését. A kínai okostelefonok, autók, ruhák, háztartási gépek és egyéb termékek átvették a kivonuló nyugati márkák helyét, miközben Moszkva olajjal, gázzal, szénnel és más nyersanyagokkal látja el Pekinget.

Egy másik világhatalommal is egyeztetett Putyin

Narendra Modi indiai kormányfőt a héten a Kremlben fogadta Putyin. Modi kijelentette, hogy a világ legnépesebb országa kész bármilyen segítséget megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez. Az indiai miniszterelnök a találkozó után közölte: eredményes megbeszéléseket folytatott Moszkvában, ahol megvitatták a kétoldalú együttműködés diverzifikálásának lehetőségeit 

Modi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta először járt Oroszországban, egyben újraválasztása után ez az első külföldi útja. A két ország kapcsolatai több évtizedes múltra tekintenek vissza, továbbá India lett – Kína mellett – az orosz energiahordozók egyik legfőbb vásárlója, miközben Újdelhi előszeretettel vásárolja az orosz fegyvereket és Oroszország az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít.

Az orosz elnök teljes körű diplomáciai offenzívát indított

Putyin tavaly szeptember óta először találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel az SCO-csúcstalálkozó alkalmával. A politikusok megvitatták a Törökországba irányuló orosz turizmust kapcsán felmerült kérdéseket és a Roszatom által az országban épülő Akkuyu atomerőműről is egyeztettek. Erdogan kijelentette, hogy a NATO-tag Törökország tovább akarja fejleszteni a kapcsolatait Oroszországgal. 

A török államfő egyben meghívta Törökországba orosz kollégáját. Putyin júniusban 24 év után először utazott Észak-Koreába, ahol az orosz elnök és Kim Dzsongun átfogó stratégiai szerződést kötött, amely magában foglalja a kölcsönös segítségnyújtást. Dél-Korea szerint a találkozó után észak-koreai katonák, egész pontosan mérnökök érkezhetnek Kelet-Ukrajnába, hogy az újjáépítési munkálataiban segítsenek.

Putyin Phenjanból Vietnámba utazott tovább, amely figyelmen kívül hagyta az orosz vezető fogadására vonatkozó amerikai panaszokat. Az orosz államfő rajtuk kívül találkozott Azerbajdzsán, Kazahsztán, Mongólia, Pakisztán és Katar vezetőivel is az Asztanában tartott SCO-csúcstalálkozó margóján, Moszkvában pedig pedig megbeszéléseket folytatott a zimbabwei, a bolíviai, a kongói, a kubai, az örmény, a tádzsikisztáni és bahreini kollégáival.

Putyin Üzbegisztánba és Fehéroroszországba is elutazott, hogy találkozzon vezetőikkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten Moszkvában tárgyalt Putyinnal. Orbán korábban Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, majd a Putyinnal folytatott megbeszélései után Kínába utazott, ahol Hszi Csin-ping fogadta.

Idén további diplomáciai találkozók várhatóak: az már biztos, hogy októberben Kazanyban tartják az új tagokkal bővült BRICS-csoport csúcstalálkozóját. Ez pedig lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy találkozzon Brazília, India, Kína, Dél-Afrika, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel.